Megoldatlan szemétgondok

Az illetékes uniós fórumok már szankciókkal is fenyegetőznek: amennyiben Románia 2020-ig nem éri el az 50 százalékot, naponta 200 ezer eurós büntetést kell fizetnie. Erre azonban nem sok esély van, amennyiben nem történik valami drasztikus változás: sokan a lakók mentalitását okolják, mások amiatt panaszkodnak, hogy az önkormányzatok nem biztosítanak megfelelő feltételeket a műanyag, üveg-, fém-, és papírhulladék begyűjtésére.

Nehezen elérhető célok

„Az a helyzet, hogy a lécet túl magasra tették” – mondta Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi Tega köztisztasági vállalat igazgatója, amikor az uniós normákhoz való igazodásról kérdeztük. „A vállalás teljesítésének egyik lehetséges módja az lenne, ha a lebomló szerves hulladékot válogatjuk szét – ez teszi ki egyébként a begyűjtött szemét 50 százalékát –, komposztálóállomásokra hordjuk, de ehhez külön begyűjtőrendszert kell kiépíteni. Ez az egyik lehetséges út szerintem” – mondta Tóth Birtan Csaba.

Sepsiszentgyörgyön egyébként már jövő évtől megpróbálják ezt a szemétfajtát külön gyűjteni, erre azért is lesz lehetőség, mert a lécfalvi korszerű hulladéklerakóban komposztálóállomás is működni fog. Tóth szerint azonnal nem tudják kiépíteni a rendszert minden városban, de lépésről lépésre terjeszkednek.

Kovászna megyében a Tega által begyűjtött hulladék mintegy 13 százalékát szétválogatják, ennek körülbelül fele úgynevezett biohulladék – gallyak, metszési nyesedékek, ágak –, és 7,5 százaléka papír, üveg, pillepalack, valamint elektronikai hulladék. Az igazgató úgy véli, további felvilágosító kampányokra van szükség, hiszen bár sok a szelektív gyűjtőpont, még mindig tele van a vegyes szemét pillepalackkal, ugyanakkor fejlesztésekre is áldozni kell, például a szerves hulladék szétválogatására a rendszer még egyáltalán nincs kiépülve. A komposztált szerves hulladék kezelésére Tóth szerint nincs még végleges megoldás.

„Tanítják” a szemétgyűjtést

Maros megyében egy uniós pályázaton nyert pénzből látták el a városi és vidéki lakosságot hulladéktárolókkal, valamint a polgármesteri hivatalokat a szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekkel. Tájékoztató kampányt is szerveztek, amelynek keretében a megye 102 települését keresték fel a szakemberek, román és magyar nyelvű szórólapokat osztogatva.

Iskolákban is szerveztek játékos rendezvényeket annak érdekében, hogy a diákok is megértsék a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és fontosságát. A kampányzáró sajtótájékoztatón azt nyilatkozták a szervezők, hogy felmérésük szerint Maros megye lakosságának 92 százaléka hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről, és 66 százaléka tisztában van azzal, hogy melyik színű tárolóba milyen szemetet kell gyűjteni.

Az elmélettől a gyakorlatig azonban hosszú az út. Graţiela Gavrilescu miniszter Marosvásárhelyen tett látogatásakor kifejtette, szerinte az hat majd ösztönzőleg a lakosságra, ha a különböző hulladékok begyűjtésének ára is különbözni fog, így mindenkinek érdeke lesz, hogy minél kevesebbet termeljen és fizessen. Jelenleg Romániában egy lakos egy év alatt átlagban 379 kilogramm háztartási hulladékot termel.

A Maros megyei tanácstól megpróbáltuk megtudni, hogy a megyében menynyire használják a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténereket, a komposztálókat. Radu Spinei a megyei hulladékgazdálkodásért felelős igazgató érdeklődésünkre azt mondta, nekik nincs összesítésük, hogy jelenleg milyen arányban gyűjtik szelektíven a hulladékot a városokban és a községekben. Csak akkor fogják ezt tudni, amikor előreláthatólag 2016 második felében beindítják a székelykakasdi és kerelőszentpáli tárolókat.

Marosvásárhely hatvan pontján helyeztek ki színes tárolókat, amelyekbe papírt, fémet és műanyagot lehet gyűjteni. A városháza szakigazgatóságának felügyelőjétől, Kagán Ildikótól megtudtuk, néha változtatják a tárolók helyét annak függvényében, hogy hogyan kérik a lakótársulások.

A szakember szerint a marosvásárhelyiek még mindig nem fordítanak elég figyelmet a szelektív gyűjtésre. Kérdésünkre, hogy a sárga, kék és zöld tárolókba összegyűjtött hulladékot hogyan és hova szállítják el, Kagán Ildikó azt mondta, ezt a szolgáltatást végző Salubriserv tudja. Tudomása szerint speciális, erre a célra kialakított autókkal, külön gyűjtik össze a szelektív tárolók tartalmát. A felszámolás alatt álló Salubriserv kinevezett jogi képviselőjével, Dan Ciubucával nem sikerült beszélnünk. Az viszont tény, hogy Marosvásárhelyen a szemét tárolásával is hónapok óta gondok vannak, az önkormányzat egyelőre nem talált megoldást a problémára.

Haragszanak a guberálókra

Csíkszeredában a hulladék 15 százalékát már szelektíven gyűjtik – tudtuk meg Bors Bélától, az Eco-Csík Kft. igazgatóhelyettesétől. „Tudjuk, hogy 2020-ig a hulladék 50 százalékát kell szelektíven gyűjteni, ehhez képest van még mit tenni Csíkban is” – állapította meg. A hulladékgazdálkodással megbízott cég a csíkszéki falvakban havi egy alkalommal gyűjti be a szelektív hulladékot, és minden elszállításkor hagynak a házaknál erre a célra egy-egy zsákot. „Vidéken is fogékonyak a szelektív hulladékgyűjtésre a lakosok, rá lehet nevelni őket, csak idő kell hozzá” – mondta az igazgatóhelyettes.

Jó példaként hozta fel Szentléleket és Csíkszentkirályt. Tájékoztató kampányokkal hívják fel a figyelmet a szelektív gyűjtés szükségességére, még a számlák üres hátoldalát is erre használják fel. „A törvény szerint a szennyezőnek kell fizetnie, amennyiben egy önkormányzat nem tudja teljesíteni a jelenlegi küszöböt. Ilyen esetben minden, nem szelektíven gyűjtött hulladék tonnája után 100 lej büntetést kell fizetni a Környezetvédelmi Alapba” – magyarázta. Ráadásul jövőtől megemelhetik a szemét tonnánkénti lerakási díját is, amelynek következtében nőhet a szemétszállítási szolgáltatás ára. „Ez mind arra ösztönöz, hogy minél több újrahasznosítható hulladékot gyűjtsünk, hogy minél kevesebb mennyiség kerüljön a lerakókba” – emelte ki.

A legnagyobb kárt Bors Béla szerint a guberálók okozzák, akik nemcsak hogy nagy menynyiségű szelektív hulladékot tulajdonítanak el a cégtől, hanem rendszeresen kiszórják a szemetet a kukákból. „Velük évek óta szélmalomharcot vívunk” – jelezte ezt a problémát Bors. A megyeszékhelyen ebben az évben 4490 tonna háztartási szemetet és 250 tonna szelektív hulladékot szállítottak el, ez a mennyiség valamivel több a tavalyinál – tudtuk meg. Az igazgatóhelyettes továbbá elmondta, hogy a háztartási szemetet is kiválogatják, így tudják tartani a kötelező 15 százalékos arányt.

Régimódi tömbházlakók

Kolozsváron tavaly óta nem történt jelentős változás a szelektív hulladékválogatás terén – közölte megkeresésünkre Iulia Perşă, a városháza szóvivője. Így továbbra is az jellemző a kincses városra, hogy a magánház-tulajdonosok 90 százaléka válogatva tárolja a szemetet, míg a tömbházlakók vonatkozásában ezek a mutatók sokkal szerényebbek. A két köztisztasági vállalat, a Brantner és a Rosal felmérései alapján a tömbházlakók a hulladékválogatás helyett inkább többet fizetnek a szemételhordásért.

Iulia Perşă ugyanakkor rámutatott: a két cég hatáskörébe tartozik a szelektív hulladékgyűjtés bátorítása, hiszen egyébként is érdekeltek abban, hogy minél többen válogassák szét a műanyagot, papírt a háztartási szeméttől. A városban összesen 212 helyszínen lehet megszabadulni a szelektíven gyűjtött szeméttől, ezek egy részét 2013-ban hozták létre.