
Fotó: A szerző felvétele
Az alapítvány nemrég újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé a tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Tudatában vagyok, hogy a szociális problémákat sem az állam, sem az egyház nem tudja végérvényesen megoldani. Csupán jelezni szeretném, hogy jó dolog jót cselekedni, az elesett emberekhez lehajolni és felemelni őket – jelentette ki a Krónika kérdésére Böjte Csaba. – El kell oszlatni a „kutyából nem lesz szalonna”-féle mentalitást. Meggyőződésem, hogy nem a gének hordozzák a rosszaságot és a szegénységet.”
A tűzifa a legsürgősebb
Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Kifejtette, Böjte atyával együtt vallja, hogy minden gyermek egyformának születik, csak a családi körülményeik különbözőek. „Két egészséges gyermekem nevelése mellett úgy érzem, más gyerekeknek is jut egy kis szeretet, gondoskodás” – jelentette ki Sólyom Hajnalka. Közölte, az önkormányzat kedvezően fogadta a napközi otthon létrehozásának ötletét, idén viszont nem számíthatnak tetemes segítségre, ugyanis előbb meg kell várni az új költségvetés elfogadását. Arra viszont polgármesteri ígéretet kapott, hogy az új költségvetési évben bizonyos összeget a napközi támogatására fordít az önkormányzat. A pszichológus kiemelte: az is komoly támogatásnak számít, hogy Koós Károly helybéli lakos ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre lakatlan házát. A központnak legsürgősebben tűzifára volna szüksége, ugyanis a hűvös őszi délutánokon szüksége lenne a melegre az asztalok mellett szorgalmasan tanuló gyerekeknek. „Egyelőre csak hideg élelmet tudunk biztosítani a gyerekeknek, de szándékunkban áll mielőbb Gyergyóújfaluban is beindítani a konyhát” – fejti ki Csergő Hajnal, a gyergyói- medencei gyermekvédelmi központok koordinátora. Böjte Csaba testvér rábízta az újonnan létesült központ beindítását, és férjével, Csergő Józseffel rendszeresen látogatják a többi központot is, tanácsaikkal, tapasztalataikkal, támogatók keresésével segítve az indulókat.
A faluban vendégeskednek
Csergő József elmesélte, Gyergyószárhegyen a Kájoni János Gyermekotthonban polgármesteri és önkormányzati segítséggel oldották meg a tűzifa beszerzését, a szemétszállítást és a szennyvízülepítő gödör tisztítását, villanyszámlájuk kifizetését pedig Ferenc Ervin atya, a ferences rendi kolostor házfőnöke vállalta át. Számottevő támogatást kapnak a magyarországi, szarvasi Vajda Péter Szakközépiskolától, illetve az Emberöltő Alapítványtól, emellett helyi vállalkozók, magánszemélyek is segítik őket. „Egy zsák krumplit és néhány fej káposztát is szépen megköszönünk bárkinek, aki hozza” – hangsúlyozza Csergő Hajnal. A szárhegyi központban húsz bentlakónak és kétszer annyi napközisnek biztosítanak meleg ebédet, vacsorát, reggelit, tízórait és uzsonnát. Szép eredménynek könyveli el Palitzné Csilla, a Nyíregyházáról Gyergyószárhegyre ingázó önkéntes nevelőnő, hogy a múlt évben valamennyi tanulója átmenőjeggyel zárta a tanévet. „A gyerekek többségénél az alapvető együttélési szokásokkal kellett kezdeni a nevelést, a kérem szépennel és a köszönöm szépennel” – magyarázta Palitzné. Hozzátette, leginkább annak örül, hogy a bentlakó gyerekeket elfogadták egyenrangú játszópajtásként a faluban élő társaik. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások.
A távlati tervekről Kolozsvári Tibor, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Hargita megyéért felelős ügyintézője beszélt. „Gyergyószentmiklóson bentlakásos központot szeretnénk létrehozni, hiszen a Szárhegyen nevelkedő gyerekek rövidesen középiskolások lesznek” – magyarázta. Kolozsvári arra is kitért, hogy Felszegben találtak megfelelő egyházi ingatlant, amelyet a gyergyószentmiklósi plébániával közösen szeretnének kitatarozni, lakhatóvá tenni. A bentlakás mellett napközi otthon is működik majd, hiszen amint Csaba testvér is megerősítette: „a városi szegény gyermekeknek is kell adni egy esélyt.”
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.