Megnyíló magyar vokspiac

A magyar megnevezést a három korábbi tárgyaláson, 2007. december 13-án, január 10-én és 25-én nem tartotta elfogadhatónak az ügyészség, az esetleges fellebbezés is azonban már csak két héttel – egy hónappal odázhatja el a pártbejegyzést, a fellebbvitel során illetékes bukaresti táblabíróságnak ugyanis már csak a névhasználat kérdésében kell döntenie. Szász Jenő, aki az MPP törvényszékre benyújtott szervezeti szabályzata szerint a párt elnöki tisztét is ellátja, elégtétellel vette tudomásul a kedvező ítéletet. „Nem volt hiábavaló a munkánk, bár 2000-ben és 2004-ben is sikeresen elgáncsolt az RMDSZ. Tíz éve képviseljük azt, amit az európai parlamenti választások eredményei élesben is bizonyítottak: hogy a pluralizmus, a választás szabadságának megteremtése erősíti a közösséget. Ehhez most a pártbejegyzéssel a jogi és intézményi feltételek teremtődnek meg” – mondta Szász Jenő. Az MPP működését az alapszabály szerint legtöbb két évig az alapító elnökség biztosítja. „2008 választási év, erre, az itt elérendő eredményekre koncentrálunk, nem más törekvésekre” – válaszolt Szász a Krónikának az esetleges alakuló-tisztújító kongreszszusra vonatkozó kérdésére. „Egyazon folyamat a pártépítés és az önkormányzati választásokra való felkészülés, hiszen önkormányzati jelenlét, sikeres választási szereplés nélkül nem tudunk a közösség érdekében cselekedni, ezért a választásokra való felkészülés a prioritás” – jelentette ki Szász. Az RMDSZ-szel folytatott esetleges párbeszéd kapcsán kifejtette, az önkormányzati választásokon elsődleges a verseny, mert, akárcsak a sportban vagy a gazdasági életben, ez ösztönöz eredményekre, és a magyar közösségnek elsősorban erre van szüksége. A helyhatósági választásokon is lehetnek olyan helységek, ahol meg kell keresni az együttműködés módozatait, de párbeszédre csak ezek lejártával, az országos választások esetében lesz szükség. „A választási együttműködés egyik lehetőségét az RMDSZ-szel való párbeszéd jelenti, de korántsem az egyetlent. Az egyéni választókerületek bevezetése például egész más felkészülést igényel, mint a mostani pártlistás. A közös választási párt alakításának a felvidéki modelljéről is korai még beszélni, hiszen jószerével még meg sem született az MPP, lehetősége sem volt bizonyítani, máris el szeretnék egyesek tüntetni az együttműködés örve alatt” – mondta Szász.

Üdvözölte az MPP bejegyzését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az erdélyi magyar ellenzék támogatásával mandátumot szerzett európai parlamenti képviselő szerint új fejezet nyílhat ezáltal a romániai magyar politikai és közéletben. „Az MPP bejegyzése esélyt biztosít arra, hogy a magyar társadalomban is érvényesüljön a demokrácia, a választás szabadsága” – nyilatkozta a Krónikának. – A továbbiakban a politikai alakulatokon múlik, hogy tudnak-e élni a demokrácia adta lehetőségekkel.” Tőkés elmondta, nem kíván tisztséget betölteni az új pártban, amiként annak idején a számára felkínált RMDSZ-elnökséget sem vállalta. Az EMNT elnökeként ugyanis a magyar nemzeti közösség egysége iránt elkötelezett. Ezt az egységet azonban sokszínű egységként fogja fel.

„Az ügyészség valószínűleg meg fogja támadni a bejegyzést, de mindenki figyelmébe ajánlom, hogy ha nem is végleges, de érvényes ítélet született – mondta a Krónika kérdésére Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke. – Az erdélyi magyar közösségnek kiegyensúlyozott képviseletre van szüksége, és ezt ma már nem lehet az RMDSZ-en belül elvégezni, ezért üdvözlöm a párt bejegyzését. Most már csak azt kellene látni, milyen programmal, szándékokkal, személyekkel jelenik meg a politikai porondon az MPP, mert Szász Jenőn kívül egyelőre semmi nem látszik a pártból.” Toró szerint csak akkor lehet sikeres az MPP, ha ugyanolyan közösségi integráló erővé képes válni, mint Tőkés László az európai parlamenti választásokkor. Saját helyét, esetleges szerepvállalását attól tette függővé, hogy hogyan viszonyul az MPP a Tőkés László által képviselt értékrendhez.

Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését kezdeményező Magyar Polgári Szövetség alsó-háromszéki vezetője szerint fontos, hogy az MPP vezetői leüljenek tárgyalni az RMDSZ-szel. „Az MPP-ben választás nem volt, tehát nem lehet elnökségről beszélni, de ez nem csökkenti a legitimitásukat – pontosított Gazda. Párbeszédre pedig szükség van, mert sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseli az erdélyi magyar társadalom egészét, esetleg időszakos bizalmat, meghatalmazást kaphat erre”. Véleménye szerint elsősorban közös jövőképre, egy működőképes társadalmi modell kidolgozására, a közélet megreformálására van szükség. Ezzel együtt természetesen állít jelölteket az MPP Háromszéken is, ahol esetleg több jelöltjük is van, közvélemény-kutatással választanák ki a megfelelőt.

RMDSZ-fenntartások

Fenntartásokkal fogadta az MPP tárgyalási készségét az RMDSZ elnöke. Markó Béla elmondta, nehéz olyanokkal tárgyalni, akik az RMDSZ alternatívájaként határozzák meg a pártjukat. Markó arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek már az 1992-es és az 1996-os választásokon is versenyeznie kellett magyar törpepártokkal. Ennél sokkal támadóbb hangnemben nyilatkozott a szövetség ügyvezető elnöke.

„Pontosan tudjuk, hogy mit fog tenni az elkövetkezőkben az MPP: azt, amit Traian Băsescu kér majd tőle” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kelemen Hunor. Véleménye szerint párbeszédre szükség van a politikai szereplők között, hiszen a magyar közösségnek képviseletre van szüksége, de „nem tudjuk, Orbán Viktorral, Traian Băsescuval vagy Tőkés Lászlóval tárgyaljunk-e. Az MPP elnökének a nyilatkozatai alapján ők maguk amúgy is csak a helyhatósági választások után tárgyalnának – mondta Kelemen. Az ügyvezető elnök arra emlékeztetett, a választási konkurens megjelenése nem újdonság, hiszen főként a Székelyföldön, de máshol is szerepeltek már magyarok román pártok listáin. „Az MPP bejegyzésével új politikai helyzet alakul ki, ehhez fogunk viszonyulni. Nem kívánom latolgatni az RMDSZ esélyeit: van feladatunk, van stratégiánk, vannak olyan embereink, akik már bizonyítottak. Készülünk a választásokra – sommázta Kelemen.”

Liberális nyitottság

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint a frissen bejegyzett MPP nem a román pártok, hanem az RMDSZ számára jelent konkurenciát, amelynek a jövőben keményen meg kell harcolnia az erdélyi magyarok voksaiért. „Az alkotmány biztosította társulási jog alapján bárkinek jogában áll pártot alapítani, ha eleget tesz a törvény szabta feltételeknek. Érvényes ez az új alakulat alapítóira is, akik bizonyára úgy vélik, hogy számukra is nyílik lehetőség a magyar vokspiacon” – jelentette ki lapunknak a parlamenti képviselő. Antonescu elmondta, nem ismeri az MPP programját és stratégiáját, ugyanakkor szerinte az RMDSZ és a PNL közötti partnerség nem feltételezi, hogy a liberálisok eleve kizárják az együttműködést a Markó Béla vezette alakulat ellenfelével.

Krónika

Kiizzadt pártbejegyzés

A törvény által előírt, a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer aláírás összegyűjtéséhez 2005 novemberében kezdett hozzá a Magyar Polgári Szövetség. Tizennyolc megyéből és Bukarestből kellett az aláírásokat összegyűjteni, megyénként legkevesebb hétszázat. Az önmaguk szabta határidőket többször módosítva, végül közel két év alatt gyűjtötték össze a szükséges számú aláírást. A bejegyzési aktacsomót 2007 november 20-án adták le a Bukaresti Törvényszéken. Az első, 2007 december 13-i tárgyalást elhalasztották, mert az RMDSZ részéről Fekete Emőke, illetve Simona Tănăsescu magánszemély tanulmányozni kívánta az aktacsomót. A 2008. január 10-i tárgyalást is elhalasztották, ekkor a Demokratikus Szolidaritás Pártja (PDS) nevű szervezet kérte, hogy perbeli félként részt vehessen a tárgyaláson. Végül érdemben január 24-én tárgyalta az ügyet a törvényszék, mely alapfokon jóváhagyta a pártbejegyzést. Az ügyészség öt napig fellebbezhet a döntés ellen, másodfokon a Bukaresti Táblabíróság illetékes döntést hozni.