2011. augusztus 01., 03:072011. augusztus 01., 03:07
A bástya első szintjén kialakított, úgynevezett multimédia-teremben a bástya rövid történetét a boltozatra kivetített filmecskéből ismerhetik meg a turisták. Második emeletén kiállítóterem kap majd helyet.
„A restaurálás során kiemelték a bástya régi, építészeti elemeit. Gyönyörűen megmaradt a faszerkezete, de a kőből épült rész is szépen tükrözi a 15. századi építészeti stílust” – részletezte Ioan Marchiş szobrász, a Máramaros Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság vezetője. Az udvaron lévő szökőkutat szükség esetén színpaddá lehet alakítani, ahol a látogatók kisebb előadásokat tekinthetnek meg. Ősztől a bástya udvarának két oldalán Máramarosban honos népi mesterségeket bemutató műhelyek lesznek.
A bástya története Mátyás király idejére nyúlik vissza. Az ő idejében épült városfalnak a része volt, mai formáját a 17. század elején kapta. Eredetileg lőportorony volt. „Ez a bástya a mészárosok céhének volt kiosztva, az ő feladatuk volt védeni a falakat, a várost. Bármilyen veszély esetén itt kellett gyülekezniük mind a legényeknek, mind a mestereknek, és a lőrésekből nyilaztak, és megpróbálták visszaszorítani az ellenséget” – mesélte Balogh Béla nyugalmazott levéltáros.
A bástyának és a városfalaknak egyébként a kuruc-labanc harcok idején volt utoljára igazán stratégiai, városvédelmi jelentőségük. „A kurucok 1705-ben elrendelték a városfalak lerombolását, hogy a császáriak ne fészkeljék be magukat a városba. A városfalakból viszont nagyon keveset bontottak. Ennek akkor látszott meg a haszna, amikor az utolsó, 1717-es erdélyi tatárjáráskor a tatárok meg sem álltak Nagybányán, látva a hatalmas erőt, sőt a szomszédos településekről is behúzódtak a lakosok a nagybányai falak mögé” – részletezte a helytörténész. A Mészárosok bástyája egyébként az egyetlen a csaknem tíz nagybányai bástya közül, mely napjainkig is épen megmaradt
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!