Megkésett kolozsvári terelőutak

Ezek megépüléséig egy órába is beletelhet, míg egy-egy átutazó autós átvergõdik a nagyvároson. Kolozsvár ugyanis alaposan elmaradt a körgyûrûépítésben. Míg Nagyváradon vagy Gyulafehérváron kiépültek a terelõutak, Kolozsváron az E60-as országút forgalma is ott kanyarog a Monostor és a Hajnal negyed tömbházai között. A Nagyvárad és Torda között pöfékelõ kamionok nemcsak a közlekedést lassítják, hanem a lakók nyugalmát is zavarják, és a város levegõjét is szennyezik. Nincs ez másként a Tordáról Dés felé, illetve a Désrõl Torda felé tartó autókkal sem. Ezek a Györgyfalvi negyed amúgy is zsúfolt útjain okoznak nap mint nap torlódásokat.
Csak a Zilah és Dés között közlekedõ gépkocsik közlekedése kevésbé nehézkes. Bár ezek is a város peremvidékén haladnak, útvonaluk többnyire gyéren lakott területeket és ipari övezeteket érint, csak a repülõtér környékén találkozik a nagyváros forgalmával.
 Az észak-erdélyi autópálya megépülése kétségkívül sokat javítana a város közlekedési helyzetén. Ennek épp a Kolozsvár közelében elhaladó szakaszán jutottak a legelõrehaladottabb állapotba az útépítési munkálatok. Az eredeti ütemterv szerint ennek a szakasznak már 2007 végéig el kellett volna készülnie. Átadását legutóbb 2008 végére ígérte a sztrádaépítõ, a munkálatok állása alapján azonban az is örömhírnek számítana, ha jövõre megnyílhatna a forgalom elõtt. A Tordaszentmihályt Gyaluval összekötõ 54 kilométeres szakaszon még a tereprendezési munkálatok sem fejezõdtek be. Az átfolyóknak, a hídpilléreknek is csak egy része épült meg. Ez a pályaszakasz tíz kilométerre közelíti meg a kincses város délnyugati peremvidékét.
Az autópálya kezdeti terveiben egyetlen letérõ sem szerepelt ezen a szakaszon, az elmúlt hetekben azonban módosították a tervet, és mind Csürülye, mind Tordatúr térségébe csomópontot iktattak be. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere szerint így az autópálya afféle körgyûrûként is mûködhet. Arra mindenképpen alkalmas lesz, hogy az E60-as forgalmának a nagyobb részét a város mellett vezesse el.
Az alpolgármesterrel egyébként idõpontot egyeztetnie sem könnyû az útépítési tervekrõl érdeklõdõ újságírónak, és míg a kérdésekre válaszol, kifizetési akták százait írja alá. Az irodájába rendelt közlekedési referens, Mirela Mãrincean azonban kötegnyi térképpel érkezik. Ezek mindegyike a tervezett városi autópálya nyomvonalát rögzíti. Az egyéb utakról a megyénél tudnak többet, tájékoztat az alpolgármester. Boros János enyhe rosszallással jegyzi meg: sokszor csak utólag értesülnek arról, hogy az Autópályák és Országutak Országos Társaságának a bukaresti vezetõi Kolozsváron jártak egyeztetni. „Úgy tekintik, hogy a terelõutak nem Kolozsvár területén haladnak, ezért minket már nem is kell bevonni a tervezésbe” – jegyzi meg. Szerinte a megyei önkormányzat fõépítésze, Radu Cãlin Spânu (képünkön) az egyetlen személy a kincses városban, aki valamennyi terv részleteit ismeri. Errõl késõbb magunk is meggyõzõdhetünk a fõépítész irodájában.

Terelõút a Torda–Dés vonalon

Az azonban már Boros János irodájában kiderül, hogy azok a hídpillérek, amelyek Tordától Kolozsvárra haladva Bányabükk (Vâlcele) után nõttek ki a földbõl az út jobb oldalán, azt a terelõutat fogják tartani, amely a Torda és Dés között közlekedõknek nyújt lehetõséget a város elkerülésére. Az út, melyet a terv szerint ez év szeptemberében kellene átadni, Györgyfalva és Kolozsvár között elhaladva Apahidánál csatlakozik a Kolozsvár–Dés országútba. Radu Cãlin Spânu, a megyei tanács fõépítésze mosolyogva jegyzi meg kérdésünkre, egy évet biztosan csúszik az átadás. Ennek ellenére, várhatóan ez lesz meg leghamarabb a tervezett terelõutak közül. Finanszírozása ugyanis biztosított.
Mind Spânu, mind Boros sajnálkozva jegyzi meg, hogy nem sikerült annak a tervnek a pénzügyi alapjait megteremteni, amely a most épülõnél nagyobb ívben kerülte volna el a várost. A Tordatúron, Ajtonyon és Patán átvezetõ terelõút ugyanis – melynek a terveit el is készítették – a megye gyengébben fejlett részeinek nyújtott volna lehetõséget a fejlõdésre. Az alpolgármester szerint ennek a megépítéséhez egyelõre jobb idõket várnak.

Megduplázott déli gyûrû

Ha a tervek megvalósulnak, délkeleti irányban így is két körben futnak majd a terelõutak Kolozsvár körül. A tordai és a dési utat ugyanis az a városi autópálya is összeköti, amelyik terveivel tavaly hozakodott elõ az Autópályák és Országutak Országos Társasága. A terv Nokia-sztrádaként ment be a köztudatba, hiszen akkor kezdtek beszélni róla, amikor a finn mobiltelefon-gyártó bejelentette a nemeszsuki gyártelepítést. A városi sztráda az észak-erdélyi autópálya gyalui csomópontjából indulna, és az eredeti tervek szerint éppen a zsuki ipari parkig vezetne. Több nyomvonaltervezetét is kifüggesztették a megyei tanács folyosóira. Ezek közül a Kisbács és Kajántó érintésével haladó északi nyomvonal lett volna a legkedvezõbb a város számára. Ez bezárta volna a terelõutak körét a város körül, és rövidebb is lett volna. A kolozsvári érdekek azonban itt is háttérbe kerültek. A bukaresti hatóság ugyanis a déli nyomvonalhoz ragaszkodott. Így hát a sztráda – a legfrissebb terv szerint – Gyalutól a Szamos bal partján halad keleti irányba. Szászfenes és Kolozsvár között, a Metró áruház közelében kanyarodik délnek, hogy a Szamos és a E60-as vonalát átszelve a bükki erdõn keresztül érje el a Tordai utat, ahonnan a Palocsay-kertet átszelve jut el a Selgros áruház közelébe. A tervezõk a városi sztráda további nyomvonalát a repülõtér fejlesztésével is összekötötték. A Szamos medrének a kiegyenesítésével nyernének ugyanis területet a reptér új kifutópályájának és a városi sztrádának is, mely Szamosfalván visszatérne a folyó bal oldalára, és ott haladna párhuzamosan a Dés felé vezetõ országúttal az ipari parkig. Mivel mindez csak a tervezés szakaszáig jutott, megmosolyogtatónak tûnik, hogy a bukaresti hivatalban nem rég arról döntöttek, Désig hosszabbítják meg a városi sztráda nyomvonalát. Radu Cãlin Spânu azonban bizakodóbbnak mutatkozik. Megjegyzi, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és jövõ héten már pályázatot hirdetnek a kivitelezõknek. A fõépítész 2010-es határidõt ír a városi sztráda mellé arra a vázlatra, melyen beszélgetésünk közben színes filctollakkal a terelõutak nyomvonalait rögzíti.

Bizonytalan északi gyûrû

A város és a megye vezetése az északi gyûrû megépítésérõl sem mondott végérvényesen le. A Kolozsvárt Kisbács és Kajántó érintésével megkerülõ városi autópálya terve azonban még csak a megvalósíthatósági elõtanulmány elkészítéséig jutott. A tervek szerint ez az észak-erdélyi autópálya magyarszentpáli csomópontjától indulna, majd a város peremén haladva a repülõtér mellett találkozna a „Nokia-sztrádával”. Ennek megépítésére 2011-es határidõt említ a fõépítész. „Több ez, mint álmodozás?” – tesszük fel a kérdést, nem leplezvén a határidõkkel kapcsolatos kételyeinket. „Az a jó, hogy elkészültek a tervek, és az európai uniós tagság pályázati lehetõségeket kínál – magyarázza Radu Cãlin Spânu. – Képesek leszünk ugyanis jó pályázatokat benyújtani a finanszírozás biztosításához.” A fõépítész a munkaerõhiányt tartja nagyobb problémának. Megjegyzi, nem kellett volna tetemes végkielégítéssel útnak engedni a bányászokat. Szaktudásuk, munkabírásuk ugyanis felhasználható lett volna az útépítéseknél.
Megtudjuk, az északi gyûrû megépüléséig a kolozsvári Munka sugárút meghosszabbításával enyhítenének a Zilah–Dés útvonalon közlekedõk nehézségein. A Kolozsvár keleti gyárnegyedébe vezetõ sugárút ugyanis hiába halad Dés felé a Szamos bal partján, jelenleg a mezõbe vezet. Csak az elején van összekötve a dési úttal. Ezt a sugárutat Apahidán túlig hosszabbítanák meg, ahol a dési országút is a Szamos bal partjára ér. Így elkerülhetõ egy újabb Szamos-híd építése.