Fotó: A szerző felvétele
Az avatása óta eltelt félév alatt valóságos zarándokhellyé vált a Wass Albertről elnevezett Szalárd-völgyi forrás. A nyár folyamán turisták ezrei keresték fel a Görgényi-havasokban lévő forrást, amelyet egyelőre semmiféle felirat nem jelöl. A csorgó elnevezésének ötletgazdája, Bartha József holtmarosi lelkész a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a leírások és Váradi Pál Péter térképpel ellátott fényképes albumja segítségével eddig mindenki eltalált a forráshoz, aki kereste. Mint mondta, az erdei út eléggé göröngyös, mégis sok turistabusz sofőrje vállalkozott a kétszer hét kilométeres szakasz megtételére. „Búcsújáró hely lett abból a helyből, amit primitív, szélsőséges személyek számtalanszor meggyaláztak, obszcén feliratokat festettek a fára meg a kőre, a kis fenyőcsemetét kitépték és eltaposták. Az Erdélyi Magyar Ifjak viszont letisztították a fát meg a követ, mi meg új csemetét ültettünk. Nem hagyjuk annyiban, mert ez már nem Wass Albert-ügy, hanem a mindannyiunk ügye” – fejtette ki Bartha József, aki hetente felkeresi, és gondozza a forrást és környékét.
A plakettet is kihelyeznék
A református lelkész eltökélt szándéka, hogy december folyamán kihelyezi azt, a templomban őrzött plakettet is, amely a forrás nevét jelöli. Az eredeti elképzelések szerint erre még májusban sort szerettek volna keríteni, de a volt prefektus, Ciprian Dobre és a dédai önkormányzat jegyzője megakadályozta a kezdeményezést. A két hivatalnok arra sem adott engedélyt, hogy az ünneplők az Éltető család egykori erdejében öszszegyűljenek, és elmondják a Miatyánkot. A karhatalmi tiltás ellenére az eseményre érkezett vendégek, az utat őrző rendőrök távozása után mégis felmerészkedtek a Szalárd-völgyébe. A mintegy nyolcvanfős tömeget itt lehangoló látvány és néhány obszcén felirat fogadta. Közülük az egyik most is olvasható a forrás mögötti fenyő vastag törzsén. Bartha József állítása szerint az időnként megjelenő újabb és újabb feliratokért az erdei munkások a felelősek. A lelkipásztornak már volt alkalma „munka közben” is találkozni velük. A favágók nemcsak Wass Albertet, hanem a lelkészt és magyarországi vendégeit is gyalázni kezdték.
Figyelik a környéket?
A Wass Albert kedvenc pihenőhelyét gyakran látogató pap azt is észrevette, hogy az erdei úton rendszeresen föl-alá járkál egy régi piros, felzászlózott Dacia, amelynek vezetője mindig lelassít a forrás előtt, és a vendégeket figyeli. Bartha szerint a sofőrt valaki megbízhatta a történtek követésével és jelentésével. „Nem zavar. Mint ahogy az sem, hogy a hatalmas szikladarabot egyszer-kétszer arrébb mozdították. Semmi gond, van, akivel helyretoljam. Ha meg egy erőgéppel elviszik, hozzunk másikat, hisz van kő elég a Szalárd-völgyében. Nemsokára meg piros-fehér-zöld szalagokat fogunk felparittyázni a csermely mögötti hatalmas fenyőfákra, ha kedvük tartja, másszanak csak utánuk” – mondta bizakodó mosollyal a lelkipásztor, aki titkos szertartás keretében, két évtizeddel ezelőtt ennél a forrásnál keresztelte meg Wass Albert unokáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok