2012. július 12., 12:312012. július 12., 12:31
András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere elmondta: mintegy hatvan hivatásos és önkéntes tűzoltó, valamint önként jelentkezett polgár felügyeli továbbra is a területet, hogy a helyenként még füstölgő csutakok ne kapjanak újra lángra. Az erdészek becslései szerint a tűz mintegy száz hektáros területre terjedt ki, ennek nagyobb része fiatal fenyőerdő volt.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerdán még tűzoltó helikopter bevonását sürgette. Végül azonban a Hargita megyei hegyi mentő szolgálat nyolckerék-meghatású kvadjai bizonyultak a leghatékonyabb eszköznek. Ezekkel ugyanis vizet tudtak szállítani a nehezen megközelíthető helyekre is.
„Szenzációs volt megtapasztalni a segítők összefogását” - jegyezte meg András Zoltán polgármester, aki a hivatásosok mellett az önkéntes tűzoltók segítségét is méltatta. Mint elmondta, az alcsíki régió településeinek az önkéntes tűzoltócsapatai egymást váltva biztosították, hogy mindvégig mintegy százan küzdjenek a helyszínen a lángokkal.
Alina-Maria Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, szerdán háromszor is eleredt az eső Kászonaltíz térségében, de csak kis mennyiségű csapadék hullott, amely nem nyújtott jelentős segítséget a tűzoltóknak. Szerdán egy repülőt is a helyszínre vezényeltek, hogy a levegőből próbálják jobban átlátni, hány gócpontban kell még beavatkozni, és azokból milyen irányba terjed a tűz. A földi helyzetértékelést ugyanis rendkívüli módon megnehezítette a hegy-völgyes terep, és a sűrű füst.
A katasztrófavédelem egyébként szerdán helyszíni koordinációs pontot hozott létre. Amint a Hargita Népe napilap csütörtöki számában közölt helyszíni riportjából kiderült, erre azért volt szükség, mert rendkívül nehéznek bizonyult az egymástól távol dolgozó tűzoltó csoportok munkájának az összehangolása. A térségnek csak bizonyos részeit fedik le a mobilhálózatok, és a domborzati viszonyok miatt a rádió adó-vevők is alig voltak használhatók.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.