
Fotó: Cluj24.ro
Elfogadta a szászfenesi tanács az országos helyreállítási terv révén megvalósuló erdélyi identitások múzeumának projektjét és átengedte az államnak az erre kiszemelt területet.
2022. április 21., 18:092022. április 21., 18:09
2022. április 21., 19:022022. április 21., 19:02
A 15 millió eurós múzeumprojekt 18 „igen” szavazattal lett elfogadva, még a korábban akadékoskodó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) önkormányzati képviselői is mellé álltak. A helyi sajtó beszámolója szerint csütörtökön úgy nyilatkoztak, valójában soha nem akarták blokkolni a nagyszabású projektet.
A Kolozsvár melletti község döntéshozó testületének ülésén Felix Marcu, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója is részt vett és üdvözölte a döntést – ennek a fiókintézménye lesz az új létesítmény. Úgy fogalmazott, hogy a szászfenesi múzeum egyedi, országosan követendő példa lesz Romániában.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a Szászfenesen megvalósuló beruházás lesz Erdély legnagyobb kulturális befektetése.
– írta az RMDSZ-es államtitkár az USR pálfordulására utalva.
Az Erdélyi Identitások Múzeuma néven megvalósuló létesítmény Erdély történelmét, az itt élő nemzetiségeket, illetve a régióban történt konfliktusokat hivatott bemutatni, de a kezdeményezők szerint nem lesz nacionalista felhangja.
kifogásolva, hogy az eredeti neve alapján – Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma (Mutra) – az erdélyi etnikumok évszázados együttélése helyett a viszályra összpontosít.
A vadonatúj létesítmény, mely 15 millió euróból valósulna meg a tervek szerint 2026-ra készülne el. Ehhez a szászfenesi önkormányzat biztosít egy 12 ezer négyzetméteres területet az ANL-lakások szomszédságában.
A Ziua de Cluj korábbi beszámolója szerint a múzeum háromszintes lenne, összesen 8000 négyzetméter, és környezetében parkolót, zöldövezetet is kialakítanának. Az építési költségek 15 millió euróra rúgnak – 12 milliót a tervezés és kivitelezés, 3 milliót a felszerelés és az áfa vinne el.
A PNRR-ben szereplő indoklás arra is kitér, hogy Romániában alig létezik a „közös kultúra” elve, ezen szeretnének változtatni. Mint rámutatnak, a kolozsvári székhelyű történeti múzeum 150 éve gyűjti az erdélyi civilizáció értékeit, 457 806 kiállítási tárgya van, régészeti, történelmi, numizmatikai, dokumentarista anyag egyaránt.
A szászfenesi múzeum tehát a Karolina téri intézmény gyűjteményét mutatná be, amit jelenleg a helyhiány miatt nem lehet közszemlére tenni, így annak új székhelyeként is felfogható.

Szászfenesen épülne meg az Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma (Mutra), az országos helyreállítási tervben szereplő intézmény ötletét a szakma és a közvélemény is elítéli, kifogásolva, hogy az erdélyi nemzetiségek évszázados együttélése helyett a viszályra összpontosít.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
szóljon hozzá!