Magyarherepét alig 34-en lakják, református temploma szinte romhalmaz
Két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze a Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása. Azt viszont, hogy mikorra épülhet meg az út, nehéz lenne megjósolni.
2021. július 03., 09:272021. július 03., 09:27
Újabb kapocs létesülhet Maros és Fehér megye között, ha sikerül megépíteni az elnéptelenedett Magyarherepén keresztül vezető 21,5 kilométeres utat. Első lépésként a marosszéki önkormányzat képviselői elfogadták a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a műszaki-gazdasági dokumentációját. Az Ádámos és Magyarsülye közti 107D jelzésű út mindössze Magyarkirályfalváig aszfaltozott, onnan kövezett. Az is csak egy pár éve, addig Herepéig jóformán járhatatlan volt, nyomvonalán fák, bokrok nőttek. Ha dolguk akadt az ádámosi községházán, a kiöregedett falvacska lakói vagy gyalog ereszkedtek be, vagy Fehér megyén keresztül kerülve 47 kilométert autóztak.
„Mi is örülünk a beruházásnak, de az eddig elszigetelt herepeiek még inkább. A szomszéd megye lakóinak is kedvez, hiszen az útépítéssel egy időben a gázvezetéket is átvezetik a dombokon, így megoldódik a fűtés kérdése Magyarforró község településein. Harmad-, de nem utolsósorban a dombokon, valamint a Kis-Küküllő és a Maros vízválasztóján keresztül kanyargó út turisztikai potenciált is rejt magában, nem véletlenül nevezik egyesek félig viccesen, félig komolyan Transzherepének” – értékelte az aszfaltcsík várható hozadékát Miklós Tibor.
Ádámos polgármestere egy kézzelfogható eredményről is beszámolt: a környéken megmozdult az ingatlanpiac.
A kis falut – amely már csak nevében magyar – mindössze 34 lakják, jobbára idős emberek. Iskolájára, óvodájára hosszú évtizedek óta lakat került, a falu ékét képező református temploma ma már szinte romhalmaz.
A Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze.
A műút nem csak Magyarherepét kapcsolná be Maros megye vérkeringésébe, mint ahogy nem mindössze Ádámost, Küküllődombót, Magyarkirályfalvát, Sövényfalvát hozná közelebb Magyarsülyéhez, Magyarszentbenedekhez és Nagymedvéshez, hanem két, valamikor jelentős ipari központnak számító, mára lepukkant várost is összekötne: a Maros megyei Dicsőszentmártont a Fehér megyei Marosújvárral. Az sem mellékes, hogy a Dicső körüli falvak diákjai számára Nagyenyed irányában is lényegesen rövidülne a távolság.
Ebben két betonhíd, számos áteresz és helyenként járda megépítése is szerepel. A becslések szerint a kivitelezőnek 28 hónap áll rendelkezésére a tervezésre, majd a kivitelezésre. A Fehér megyei hatóságnak egy lényegesen rövidebb, a Magyarsülyétől a megyehatárig tartó szakaszt kell modernizálniuk. A közbeszerzési eljárást csak azok után kezdeményezheti a hatóság, miután a rá fordítandó összeget belefoglalta az évi költségvetésbe. Egyelőre még nem világos, hogy a milliókat milyen alapból teremtik elő, a megyei tanácsok költségvetéséből, vagy esetleg a közeljövőben elrajtoló uniós helyreállítási összegekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!