A Básta német császári generális által lemészárolt több száz székely várvédőre emlékeztek kedden délután Besztercén.
2015. február 25., 19:292015. február 25., 19:29
A szász-evangélikus temető katolikus részében, a hősök emlékművénél tartott megemlékezésen a történelmi egyházak, civil szervezetek képviselői, az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar diákjai és helyi lakosok vettek részt.
A 413 éve történt Reminiscere vasárnapján a Besztercét ostrom alatt tartó német császári generális katonáival orvul lemészárolt több száz székely várvédőt. A besztercei magyarság 2002-ben méltó emlékművet állított a hősöknek, melyre magyar nyelven vésték fel nevüket.
Az ökumenikus megemlékezés koszorúzással kezdődött, majd a hagyományhoz híven elhangzott Fazekas István Fekete vasárnap című verse. András Péter református lelkipásztor rámutatott: a kövek, habár némák, de beszélnek azoknak, akik ismerik a kövek történetét, az események történelmét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kövek az emberi érzelmekről is beszélhetnek.
„Beszélnek ezek a kövek arról, hogy az ember nemcsak gyilkolni, gyűlölni és haragudni tud, hanem tud megbocsátani, tud egymás iránt megértéssel lenni, el tudja fogadni egymást, és ami a legfontosabb, tud szeretni” – mutatott rá a lelkipásztor.
Ezt követően Geréd Péter római katolikus főesperes-plébános idézte fel a 1602. február 24-én, a Ferdinánd német császár ellenében Báthory Zsigmond erdélyi fejedelmet támogató székely helyőrség által védett besztercei vár ostromakor történteket.
Elhangzott, Básta generális annak ellenére gyilkoltatta le a várat hősiesen védő magyarokat, hogy korábban szabad elvonulást engedélyezett nekik. Katonái orvul támadtak rá a várat elhagyó magyar védőkre és családjaikra, és mindenkit lemészároltak, idézte fel a besztercei fekete vasárnap történetét a plébános.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!