Mezei János és Csomortányi István társelnök szerint világos törvényeknek kell szavatolniuk a kisebbségi jelképek használatát
Fotó: Rostás Szabolcs
Törvénymódosító javaslatot dolgoz ki az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) annak érdekében, hogy a romániai nemzeti kisebbségek – beleértve az erdélyi magyarságot – szabadon használhassák jelképeiket, zászlóikat, továbbá hogy szélesíthesse nyelvhasználati jogait. Az EMSZ társelnökeinek kolozsvári sajtótájékoztatóján kiderült, az RMDSZ hatalomra kerülése ellenére az alakulat nem érzi magát kormányon.
2021. március 25., 17:452021. március 25., 17:45
2021. március 25., 18:432021. március 25., 18:43
Nem hallgathatunk, nem bújhatunk az ujjunk mögé, nem szabad tűrnünk tovább az erdélyi magyarság elleni támadásokat – szögezték le az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatójukon. A két társelnök állásfoglalása azzal áll összefüggésben, hogy a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét is pénzbírsággal sújtották amiatt, hogy március 15. alkalmából kitűzték a magyar zászlót, piros-fehér-zöld kokárdát a két városban.
Az EMSZ társelnöke elmondta, a szövetség szakembereiből álló munkacsoportok kidolgozzák a zászlótörvény, valamint a közigazgatási jogszabály módosítását célzó javaslatcsomagot, amit honatyáik – Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán – az RMDSZ parlamenti frakciói elé tárnak. „Egyértelműsíteni kell, hogy a piros-fehér zöld lobogó nem csupán a magyar állam zászlaja, hanem a magyar közösségé is. A román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, hiszen az országban sok helyen amerikai, német zászlót helyeznek ki állampolgárok, mégsem büntetik őket, a magyar zászlóért viszont bírság jár” – jelentette ki Csomortányi István. Az EMSZ társelnöke hozzátette, tágítani kell az anyanyelvhasználati jogokat is, e téren szerinte a minimális elvárás az, hogy szállítsák le a jelenleg 20 százalékos nyelvhasználati küszöbarányt, ugyanakkor hasznos lenne nem a kisebbség számarányához, hanem abszolút lélekszámához kötni a nyelvhasználatot.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar szimbólumok üldözésével a román hatóságok csorbítsák az erdélyi magyarok jogait. Az EMSZ társelnöke úgy vélekedett, egyértelművé kell tenni a hatályos jogszabályokat, hogy a bíróságok ne értelmezhessék félre a jelképhasználati, anyanyelvhasználati kérdéseket, miként jelenleg gyakran megtörténik. Emlékeztetett, hogy a szélsőségesen magyarellenes Dan Tanasă keresetei nyomán a bíróságok eddig 14 településen távolíttatták el a székely zászlót közintézményről. Mezei hozzátette: addig is, míg megszületik az új szabályozás, azt az elvet alkalmazzák, hogy minden eltávolíttatott székely zászló helyett százat adományoznak magánszemélyeknek. Lapunk kérdésére a társelnökök elmondták, egyeztettek már az RMDSZ képviselőivel a közigazgatási és a zászlótörvény módosításáról, és mivel a szövetség is bejelentette ez irányú szándékát, össze fogják fésülni a javaslatokat, hogy a legjobb változat szülessen meg.
A két társelnök kérdésre válaszolva elmondta, bár partnerségi megállapodás köti őket az RMDSZ-hez, a szövetség hatalomra kerülése ellenére az EMSZ nem érzi magát kormányon. Közölték, az RMDSZ sem a kormányzati tisztségviselők nevesítésekor, sem a költségvetés kidolgozásakor nem kérte ki az EMSZ véleményét, ráadásul miközben az RMDSZ polgármesterei irányította települések számára 100 millió lejt irányoztak elő a büdzsében, az EMSZ esetében ez mindössze 1,2 millió lejt jelent, amit egyedül Szentegyháza kap. „Ez nem az EMSZ, hanem a nem RMDSZ-es vezetésű települések lakosaival szemben helytelen. Nemrég még az volt a jelszó, hogy minden magyar számít” – jegyezte meg Csomortányi István. A politikus úgy véli, egyelőre „píárkormányzást” folytat az RMDSZ, amely az építésfelügyelet átalakítával, a környezetvédelem „imázsszintű” jobbításával foglalkozik, holott szerinte vannak súlyosabb problémák is Románia, ezen belül pedig a magyar közösség szempontjából.
Az EMSZ vezetőinek ismertetése szerint a bíróság áprilisra tűzte ki az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó indítvány első tárgyalását.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
1 hozzászólás