
Mezei János és Csomortányi István társelnök szerint világos törvényeknek kell szavatolniuk a kisebbségi jelképek használatát
Fotó: Rostás Szabolcs
Törvénymódosító javaslatot dolgoz ki az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) annak érdekében, hogy a romániai nemzeti kisebbségek – beleértve az erdélyi magyarságot – szabadon használhassák jelképeiket, zászlóikat, továbbá hogy szélesíthesse nyelvhasználati jogait. Az EMSZ társelnökeinek kolozsvári sajtótájékoztatóján kiderült, az RMDSZ hatalomra kerülése ellenére az alakulat nem érzi magát kormányon.
2021. március 25., 17:452021. március 25., 17:45
2021. március 25., 18:432021. március 25., 18:43
Nem hallgathatunk, nem bújhatunk az ujjunk mögé, nem szabad tűrnünk tovább az erdélyi magyarság elleni támadásokat – szögezték le az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatójukon. A két társelnök állásfoglalása azzal áll összefüggésben, hogy a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét is pénzbírsággal sújtották amiatt, hogy március 15. alkalmából kitűzték a magyar zászlót, piros-fehér-zöld kokárdát a két városban.
Az EMSZ társelnöke elmondta, a szövetség szakembereiből álló munkacsoportok kidolgozzák a zászlótörvény, valamint a közigazgatási jogszabály módosítását célzó javaslatcsomagot, amit honatyáik – Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán – az RMDSZ parlamenti frakciói elé tárnak. „Egyértelműsíteni kell, hogy a piros-fehér zöld lobogó nem csupán a magyar állam zászlaja, hanem a magyar közösségé is. A román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, hiszen az országban sok helyen amerikai, német zászlót helyeznek ki állampolgárok, mégsem büntetik őket, a magyar zászlóért viszont bírság jár” – jelentette ki Csomortányi István. Az EMSZ társelnöke hozzátette, tágítani kell az anyanyelvhasználati jogokat is, e téren szerinte a minimális elvárás az, hogy szállítsák le a jelenleg 20 százalékos nyelvhasználati küszöbarányt, ugyanakkor hasznos lenne nem a kisebbség számarányához, hanem abszolút lélekszámához kötni a nyelvhasználatot.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar szimbólumok üldözésével a román hatóságok csorbítsák az erdélyi magyarok jogait. Az EMSZ társelnöke úgy vélekedett, egyértelművé kell tenni a hatályos jogszabályokat, hogy a bíróságok ne értelmezhessék félre a jelképhasználati, anyanyelvhasználati kérdéseket, miként jelenleg gyakran megtörténik. Emlékeztetett, hogy a szélsőségesen magyarellenes Dan Tanasă keresetei nyomán a bíróságok eddig 14 településen távolíttatták el a székely zászlót közintézményről. Mezei hozzátette: addig is, míg megszületik az új szabályozás, azt az elvet alkalmazzák, hogy minden eltávolíttatott székely zászló helyett százat adományoznak magánszemélyeknek. Lapunk kérdésére a társelnökök elmondták, egyeztettek már az RMDSZ képviselőivel a közigazgatási és a zászlótörvény módosításáról, és mivel a szövetség is bejelentette ez irányú szándékát, össze fogják fésülni a javaslatokat, hogy a legjobb változat szülessen meg.
A két társelnök kérdésre válaszolva elmondta, bár partnerségi megállapodás köti őket az RMDSZ-hez, a szövetség hatalomra kerülése ellenére az EMSZ nem érzi magát kormányon. Közölték, az RMDSZ sem a kormányzati tisztségviselők nevesítésekor, sem a költségvetés kidolgozásakor nem kérte ki az EMSZ véleményét, ráadásul miközben az RMDSZ polgármesterei irányította települések számára 100 millió lejt irányoztak elő a büdzsében, az EMSZ esetében ez mindössze 1,2 millió lejt jelent, amit egyedül Szentegyháza kap. „Ez nem az EMSZ, hanem a nem RMDSZ-es vezetésű települések lakosaival szemben helytelen. Nemrég még az volt a jelszó, hogy minden magyar számít” – jegyezte meg Csomortányi István. A politikus úgy véli, egyelőre „píárkormányzást” folytat az RMDSZ, amely az építésfelügyelet átalakítával, a környezetvédelem „imázsszintű” jobbításával foglalkozik, holott szerinte vannak súlyosabb problémák is Románia, ezen belül pedig a magyar közösség szempontjából.
Az EMSZ vezetőinek ismertetése szerint a bíróság áprilisra tűzte ki az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó indítvány első tárgyalását.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
1 hozzászólás