
Mezei János és Csomortányi István társelnök szerint világos törvényeknek kell szavatolniuk a kisebbségi jelképek használatát
Fotó: Rostás Szabolcs
Törvénymódosító javaslatot dolgoz ki az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) annak érdekében, hogy a romániai nemzeti kisebbségek – beleértve az erdélyi magyarságot – szabadon használhassák jelképeiket, zászlóikat, továbbá hogy szélesíthesse nyelvhasználati jogait. Az EMSZ társelnökeinek kolozsvári sajtótájékoztatóján kiderült, az RMDSZ hatalomra kerülése ellenére az alakulat nem érzi magát kormányon.
2021. március 25., 17:452021. március 25., 17:45
2021. március 25., 18:432021. március 25., 18:43
Nem hallgathatunk, nem bújhatunk az ujjunk mögé, nem szabad tűrnünk tovább az erdélyi magyarság elleni támadásokat – szögezték le az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatójukon. A két társelnök állásfoglalása azzal áll összefüggésben, hogy a megyei prefektúrák Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét is pénzbírsággal sújtották amiatt, hogy március 15. alkalmából kitűzték a magyar zászlót, piros-fehér-zöld kokárdát a két városban.
Az EMSZ társelnöke elmondta, a szövetség szakembereiből álló munkacsoportok kidolgozzák a zászlótörvény, valamint a közigazgatási jogszabály módosítását célzó javaslatcsomagot, amit honatyáik – Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán – az RMDSZ parlamenti frakciói elé tárnak. „Egyértelműsíteni kell, hogy a piros-fehér zöld lobogó nem csupán a magyar állam zászlaja, hanem a magyar közösségé is. A román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, hiszen az országban sok helyen amerikai, német zászlót helyeznek ki állampolgárok, mégsem büntetik őket, a magyar zászlóért viszont bírság jár” – jelentette ki Csomortányi István. Az EMSZ társelnöke hozzátette, tágítani kell az anyanyelvhasználati jogokat is, e téren szerinte a minimális elvárás az, hogy szállítsák le a jelenleg 20 százalékos nyelvhasználati küszöbarányt, ugyanakkor hasznos lenne nem a kisebbség számarányához, hanem abszolút lélekszámához kötni a nyelvhasználatot.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar szimbólumok üldözésével a román hatóságok csorbítsák az erdélyi magyarok jogait. Az EMSZ társelnöke úgy vélekedett, egyértelművé kell tenni a hatályos jogszabályokat, hogy a bíróságok ne értelmezhessék félre a jelképhasználati, anyanyelvhasználati kérdéseket, miként jelenleg gyakran megtörténik. Emlékeztetett, hogy a szélsőségesen magyarellenes Dan Tanasă keresetei nyomán a bíróságok eddig 14 településen távolíttatták el a székely zászlót közintézményről. Mezei hozzátette: addig is, míg megszületik az új szabályozás, azt az elvet alkalmazzák, hogy minden eltávolíttatott székely zászló helyett százat adományoznak magánszemélyeknek. Lapunk kérdésére a társelnökök elmondták, egyeztettek már az RMDSZ képviselőivel a közigazgatási és a zászlótörvény módosításáról, és mivel a szövetség is bejelentette ez irányú szándékát, össze fogják fésülni a javaslatokat, hogy a legjobb változat szülessen meg.
A két társelnök kérdésre válaszolva elmondta, bár partnerségi megállapodás köti őket az RMDSZ-hez, a szövetség hatalomra kerülése ellenére az EMSZ nem érzi magát kormányon. Közölték, az RMDSZ sem a kormányzati tisztségviselők nevesítésekor, sem a költségvetés kidolgozásakor nem kérte ki az EMSZ véleményét, ráadásul miközben az RMDSZ polgármesterei irányította települések számára 100 millió lejt irányoztak elő a büdzsében, az EMSZ esetében ez mindössze 1,2 millió lejt jelent, amit egyedül Szentegyháza kap. „Ez nem az EMSZ, hanem a nem RMDSZ-es vezetésű települések lakosaival szemben helytelen. Nemrég még az volt a jelszó, hogy minden magyar számít” – jegyezte meg Csomortányi István. A politikus úgy véli, egyelőre „píárkormányzást” folytat az RMDSZ, amely az építésfelügyelet átalakítával, a környezetvédelem „imázsszintű” jobbításával foglalkozik, holott szerinte vannak súlyosabb problémák is Románia, ezen belül pedig a magyar közösség szempontjából.
Az EMSZ vezetőinek ismertetése szerint a bíróság áprilisra tűzte ki az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó indítvány első tárgyalását.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
1 hozzászólás