Megbírságolt Skócia-pártiak – Büntethető a flashmob

Hasonló megmozdulások zajlottak ugyanabban az időpontban Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is, a rendfenntartók azonban csak a marosvásárhelyieket bírságolták meg.

A csendőrség indoklásában az áll, hogy az akció alkalmával Marosvásárhely főterén igazoltatott személyek egy be nem jelentett, nyilvános helyen zajló gyülekezés szervezői és résztevői voltak. A pénzbírságot a gyülekezési jogot szabályozó, 1991 óta hatályos, 60-as számú törvény alapján állították ki.

A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean munkatársunknak elmondta: nem spontán eseményről van szó, hiszen a megmozdulást már napokkal korábban meghirdették, a szervezők beazonosíthatók, ráadásul háromnál több személy gyűlt össze, ami az említett törvény értelmében engedélyköteles gyülekezésnek számít.

Fellebbeznek a vásárhelyiek

Az érintettek értetlenül állnak a csendőrség döntése előtt főként azért, mert az ország több városában is hasonló akciók zajlottak, de a rendfenntartók nem kifogásolták a megmozdulások törvényességét. Mint mondták, a szeptember 16-ai esemény alkalmával Marosvásárhelyen körülbelül ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető. A csendőrök több résztvevőt igazoltattak, és már akkor pénzbírságot helyeztek kilátásba, mivel szerintük nem flashmobról volt szó, hanem szervezett rendezvényről.

A névtelenséget kérő megbírságoltak bejelentették, fellebbeznek a bírság ellen, és ügyvéd segítségével fogják bizonyítani igazukat. „Jogunkban áll villámcsődületet szervezni, és szabadon véleményt nyilvánítani a nyilvánosság előtt. Csupán 15 percig tartott az akciónk, utána szétszéledtünk. Már ez is gond? Úgy látszik, hogy rendőrállam körvonalazódik itt” – fogalmazott az egyik résztvevő.

Nincs törvény a flashmobra

A villámcsődület (vagy flashmob) egyébként egy viszonylag új véleménynyilvánítási forma – az első ilyen megmozdulásra 2003-ban került sor New York-ban –, mely definíciója szerint egy előre (legtöbb esetben interneten) megszervezett, nyilvános helyen lebonyolított gyülekezést jelent egy adott, általában aktuális politikai vagy közéleti témában, melynek résztvevői pár perc után szét is szélednek.

Kincses Előd jogász a Krónika megkeresésére elmondta, a gyülekezési joggal kapcsolatos, 23 évvel ezelőtt elfogadott törvénybe nincs bevezetve a villámcsődület, vagyis a flashmob fogalma.

„Tulajdonképpen törvénykezési hiátusról van szó, hiszen a hatályos jogszabály ezt a típusú társadalmi jelenséget nem tárgyalja. Míg az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a villámcsődületet épp azért hívják így, mert nem bejelentésköteles, ha a romániai törvényt nézzük, akkor nem mondhatjuk azt, hogy a marosvásárhelyi csendőrség által kiszabott bírságnak nincsen jogalapja” – hívta fel a figyelmet a jogász.

Emlékeztetett, Marosvásárhelyen korábban egy olyan villámcsődület is lezajlott, melynek keretében az orvosi és gyógyszerészeti egyetem közel ötszáz diákja vonult az utcára, de a csendőrség akkor nem bírságolt. „A múlt keddi villámcsődület esetében csakis Valentin Bretfelean túlbuzgóságával magyarázható, ami történt” – jegyezte meg Kincses Előd.

Egyébként 2008-ban, Koszovó függetlenségének kikiáltását követően Kolozsváron egy hasonló, villámcsődület jellegű akcióra került sor mintegy ötven résztvevővel. A rendőrség akkor két résztvevőt bírságolt meg – Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács akkori elnökét és Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét –, a kolozsvári bíróság azonban jogilag indokolatlannak ítélte a bírságolást.