
Fotó: A szerző felvétele
2011. augusztus 18., 07:452011. augusztus 18., 07:45
A gimnázium a tavalyi iskolai évben kénytelen volt két épületet használni, ami elégedetlenkedéshez vezetett a város magyar lakossága körében. A további aggodalmak eloszlatása végett tegnap Kereskényi Gábor alpolgármester sajtótájékoztatót hívott össze, és ismertette a helyzetet. Amint arról beszámoltunk, március végén döntött úgy a városi tanács, hogy felhagy a Zárdatemplomhoz tartozó épület további tatarozásával, melyben az iskola a tavaly működött, és átköltöztetik a Kölcseyt a tanügyi átszervezés során megürült Unio-iskolába. Bár akkor Ilyés Gyula polgármester úgy nyilatkozott, viszonylag jó állapotban van a – szintén a katolikus egyház tulajdonában levő – ingatlan, kiderült, hogy itt is komoly gondokkal kell szembenézniük.
„Meg kell javítanunk a tetőt, és problémák voltak az elektromos hálózattal, valamint a vízevezeték- és a szennyvízelvezető rendszerrel is” – magyarázta Kereskényi, hozzátéve, hogy igyekszenek tartani a határidőt, és remélhetőleg szeptember 15-éig végeznek. A jövő nyári vakációra így csak a külső nyílászárók cseréje meg a külső pucolás maradna. Az önkormányzatnak nagy segítségére volt az egyház konstruktív hozzáállása, mivel hajlandóak voltak akkora összeget (905 ezer lejt) fordítani az Unio-iskola épületére, amennyit a polgármesteri hivatal korábban a Zárdára költött. Ily módon nem kellett közbeszerzési pályázatot sem hirdetniük, jó néhány heti késedelmet megspórolva. A városkasszából egyébként 300 ezer lejt irányoztak elő a munkálatok költségeinek kiegészítésére. „A hányattatás nemhogy ártott volna az iskolánknak, hanem megerősítette a közösségünket. Soha nem értek el a diákjaink olyan kiváló eredményeket, mint az elmúlt évben” – nyilatkozta a Krónikának Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója, hozzátéve, hogy ettől függetlenül nagyon várják, hogy végre az iskola rangjához méltó épületet kapjanak.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.