
Fotó: Sándor Csilla
Noha jó részük állandó rettegésben él, a szóbeszéddel ellentétben a székelyföldi gazdákra nem jellemző, hogy bosszúhadjárattal igyekeznek megfékezni az állataikat, valamint saját testi épségüket is veszélyeztető medvéket. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a vadászok és az erdészek csak ritkán találkoznak csapdába ejtett vagy megmérgezett nagyvadakkal. A vadászok többsége szerint ugyanakkor a juhászkutyák és tulajdonosaik okozzák a legtöbb kárt a medveállományban.
2017. december 28., 17:262017. december 28., 17:26
2017. december 28., 17:312017. december 28., 17:31
A sok helyen elterjedt szóbeszéddel szemben úgy tűnik, hogy a székelyföldi gazdákra, noha jó részük állandó rettegésben él, nem jellemző, hogy bosszúhadjárattal igyekeznek megfékezni az állataikat, valamint saját testi épségüket is veszélyeztető medvéket. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint
Kérdés viszont, hogy mindez meddig tartható fenn, ugyanis amennyiben a hatóságok nem találnak hatékony megoldást a problémára, könnyen megeshet, hogy a helyiek valóban önbíráskodásba kezdenek.
Tőke Gabriella vadgazdamérnök szakos magiszteri hallgató a gyergyószentmiklósi Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület támogatásával készített nemrég tanulmányt a medvék társadalmi elfogadottságáról. A kérdőíves felmérés eredménye alapján
A vadorzási statisztika például sokkal megnyugtatóbb, mint húsz évvel ezelőtt, viszont az is tény, hogy az emberek egyre türelmetlenebbek, miközben a medvetámadás áldozatául eső személyek és háziállatok száma hétről hétre növekszik.
Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület elnöke nem emlékszik arra, hogy az utóbbi tíz évben ő vagy társai találkoztak volna döglött, sebzett vagy mérgezett medvével. Pedig 110 ezer hektáron nyolc vadászterület tartozik az ügykezelésükbe Parajdtól Oklándig és Szentegyházától Székelykeresztúrig.
Fotó: Pixabay.com
A Csíki Vadász- és Sporthorgász-egyesülethez 97 ezer hektár tartozik, azaz szinte minden, ami a Csíki-medencét, a Kászonokat és az Úz völgyét lefedi. Bencse István elnök lapunknak arról számolt be:
Péter Ferenc, a marosszéki közbirtokosság elnöke is határozottan állítja, hogy a térségre nem jellemző az orvvadászat. Az utóbbi hat esztendőben, amióta ügykezelésbe vették a Szováta környéki Sebes vadászterületet, mindössze elszigetelt esetekről értesültek, de azoknak az áldozatai is inkább őzek és szarvasok voltak, medve egy sem. Nemrég a fürdőváros melletti Ilyésmezőn akadt fel egy bocs egy kerítés drótjára, de az állatot elaltatták, és kiszabadították. „Én ezt nem nevezném vadorzásnak, sokkal inkább balesetnek tűnt. A bocs nem sebesült meg, azóta valószínűleg visszakerült az anyjához” – magyarázta a közel 11 ezer hektáros területet ügykezelő közbirtokosság vezetője.
A Hargita és Kovászna megye határán tevékenykedő Katrosa Vadásztársulat vezetője, Kiss Attila viszont
A szakember úgy tudja, falvakon, bizonyos házak környékén a jószágaikat féltő gazdák fel-felállítanak csapdákat, de az erdőben már senki nem próbálkozik ilyesmivel. „Tizenöt-húsz évvel ezelőtt eléggé nagy divat volt csapdát állítani az erdőben, mára viszont senki nem mer ilyet tenni” – mutatott rá a vadász. A bodoki vadászok nemrég Angyalos és Maksa között találtak egy hat-hét esztendősnek tűnő döglött medvét. Az állatorvosoknak egyelőre nem sikerült kideríteniük, hogy mi történt vele.
A vadászok többsége szerint a juhászkutyák és tulajdonosaik teszik a legtöbb kárt a medveállományban. Mind a kovásznai, mind a hargitai szakemberek a majorok magatartására panaszkodnak. Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadásztársaság elnöke úgy véli,
„Amióta nem lőhetünk medvére, ők próbálnak rendet teremteni: kutyáikkal igyekeznek minél több bocsot megfogatni” – állítja Fodor. Tudomása szerint csak a Bodoki-havasokban húsz-huszonkét juhnyáj legel, ezekhez egyenként 15-20 kutya tartozik. A háromszéki település önkormányzata és a vadásztársaság hiába szólította fel a pásztorokat, hogy három kutyánál többet ne tartsanak, a hatályos törvény nem szab korlátokat.
„Amíg a törvény lehetővé tette, hogy büntessünk vagy akár kilőjük a kutyákat, nem volt gond. Ma már viszont a kolonc viselése sem kötelező” – panaszolta a bodoki vadász. Csíkszeredai kollégája, Bencse István szerint ha a pásztorok kutyáik révén nem hergelnék – sokszor teljesen fölöslegesen – a nagyvadat, a medve sem okozna annyi gondot.
Fotó: Thomas Campean
A juhászkutyák ugyanakkor nemcsak a medvebocsok számára jelentenek veszélyt, a hátizsákos kirándulókra is gyakran ráijesztenek.
A pásztorokat is meg kell érteni, vélekedik Péter Ferenc. „Persze hogy kutyáit uszítja a medvebocsokra az a juhász, aki éjszakákat nem alszik, mert a medve bármikor és bármilyen irányból támadhat” – mutatott az érem másik oldalára a marosszéki vadász.
A lapunk által megkeresett vadászok többsége hallott a fagyállóval való mérgezés lehetőségéről, de konkrét esetről egyikük sem tud. Van, aki egyenesen mesének tartja, hogy egy ilyen nagy testű vadat le lehet tiporni egy kis fagyállóval. „Hallottam arról, hogy kutyát, macskát mérgeztek fagyállóval. De azt nemigen tudom elképzelni, miként lehetne egy vedernyi fagyállót megitatni a pár száz kilós medvével” – mondja Péter Ferenc.
Kelemen Atilla állatorvos, aki maga is vadász, viszont határozottan állítja, hogy az édes ízű vegyszerrel könnyű elbolondítani a nagy testű vadat. „A medve mindent szeret, ami édes, így a fagyállót is szívesen megissza, illetve a fagyállóval átitatott ételeket is megeszi” – állítja a szakember, aki az Európai Vadászegyesületek Szövetségének (FACE) alelnöke.
A Krónikának nyilatkozó szakemberek többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy ami a közelmúltban a brit sajtóban lezajlott, nem egyéb, mint lejárató kampány Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ellen, szerintük másként nem mosták volna össze a politikus nevét az orvvadászati „útmutatóval”.
Mint ismeretes, Luke-Dale Harris, a The Guardian romániai tudósítója szerint az RMDSZ politikusa önbíráskodásra szólította fel az embereket, és több „ötletet” szolgáltatott arra, hogyan lehet megölni egy medvét. Borboly Csaba azonban blogbejegyzésében úgy fogalmazott: „Önbíráskodás – Uraim, hölgyeim, zajlik! Amit hallottam: karbid viaszban, fagyállóval átitatott kenyér, mézbe mártott patkányméreg stb. (több ötletet nem adok, mert a végén még valaki ezért is fel fog jelenteni). Ez a baj!”.

Helyreigazítást kért a The Guardiantől Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, miután a brit napilap a napokban terjedelmes cikkben foglalkozott a székelyföldi medvehelyzettel.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
szóljon hozzá!