
A szórványban élő magyarok szorulnak rá leginkább a magyar közszolgálati média támogatására – fogalmazták meg többen is hétfőn a kolozsvári MédiaTér konferencián.
2015. április 27., 19:122015. április 27., 19:12
Az MTI beszámolója szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Video Pontes Stúdió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiuma által szervezett tanácskozás résztvevői többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi a magyar közmédia szerepe az asszimilációs folyamatok lassításában, megakadályozásában, hogyan használhatják a médiát saját identitásuk megőrzésére a szórványközösségek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a média a szórványban a tájékoztatáson túl a magyar szót, a kultúrát, a közösségtudatot is jelenti. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kijelentette, el kell érni, hogy minden magyar számára elérhetők legyenek a magyar médiatermékek, hogy a szórványban élők se csak a többségi média csatornáin keresztül tájékozódjanak.
Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos azt vetette fel, hogy a magyar közszolgálati médiának a Kárpát-medence más nemzetei felé is hírt kellene szolgáltatnia a magyarságról. „Nem kellene arra hagyatkozni, hogy mások adjanak rólunk hírt” – jelentette ki a miniszteri biztos.
A konferencia nyitóelőadását tartó Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója kijelentette, 2015-től a közmédia is tervezi a magyar szórvány napjának megünneplését. November 15-én olyan tematikus műsorok sugárzását tűzték ki célul, amelyekkel felhívják a figyelmet a szórványban élő magyarok helyzetére.
Elmondta, a tudósítói eszközök fejlesztése lesz a következő két év legfontosabb feladata az MTVA számára. A beszerzendő eszközök teszik majd lehetővé, hogy az M1 hírcsatornán minél több élő bejelentkezés legyen Magyarország határain túlról. A vezérigazgató szerint júliustól elindul a közszolgálati televízió sportcsatornája.
Ekkortól már nem a Duna Televízió feladata lesz a sportműsorok közvetítése. „Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a felszabaduló műsoridőben visszaállítsunk olyan műsorszámokat, amelyek dedikáltan határon túli témákkal foglalkoznak” – jelentette ki Szabó.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója biztosította a hallgatóságot: a csatorna nyári és őszi műsorstruktúrájának kialakításánál tekintettel lesznek a kolozsvári konferencián megfogalmazott elképzelésekre. Elmondta, a televízió 1992-es megalakulása óta törekedett arra, hogy közösségi események szervezőjévé váljon. Ez a törekvése nyilvánult meg abban is, hogy Torockón egy műemlék ingatlan megvásárlásával és felújításával Duna-házat hozott létre, amely tavaly óta a helyi magyar közösség kulturális központjaként működik.
Hozzátette, ezzel az intézménylétesítéssel és a Torockón évről évre megrendezendő Duna-napokkal is azt próbálják megmutatni a szórványban élő magyarságnak, hogy számíthat a Duna Televízióra. Galambos István, az MTVA Kós Károly Kollégiumának elnöke kijelentette, a szórványnak szüksége van a pozitív megkülönböztetésre a magyar közszolgálati médiában. Az elnök amellett is érvelt, hogy közszolgálati televíziónak és rádiónak nem kell „karanténba zárnia” a külhoni témákat. Természetesen kell beépíteni a műsorokba a tárgyalt témák külhoni vetületeit.
A kolozsvári tanácskozásnak otthont adó Sapientia-egyetem dékánja, Tonk Márton bejelentette, a 2015–16-os tanévtől öt kárpátaljai, délvidéki, illetve felvidéki fiatalnak biztosítanak tanulási lehetőséget a kolozsvári média szakon. Számukra a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány vállalta a tanulás, a kolozsvári lakhatás és az ösztöndíj költségeinek megtérítését.
A háromnapos konferencia vasárnap esti nyitórendezvényén felszólaló Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy vélte, a szórvány számára a magyar házasságkötési ceremónián túl az a legfontosabb, hogy legyen a közelben magyar bölcsőde, óvoda, iskola, és legyen magyar kulturális élményeket adó intézmény, magyar ház.
Az alpolgármester rámutatott, ha Kolozsváron megszűnnének a lakótelepi iskolák magyar tagozatai, az oda járó gyermekek fele azonnal román iskolában folytatná a tanulmányait. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, semmi olyan megoldást nem talált elfogadhatónak, ami a szórványban születő magyar gyermekeknek a tömbben való iskoláztatását célozza. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt idézve kijelentette: „nekünk itt a szórványban kell megvetnünk a lábunkat, hogy a tömb ne szórványosodjon el”.
A Kárpát-medence valamennyi országából összegyűlt médiás szakemberek számára vasárnap este a szamosújvári Téka Alapítvány szórványápoló munkájáról vetítettek kisfilmet, amelyet a mezőségi néptáncokat bemutató szamosújvári Kaláka együttes előadása követte.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!