
A törvény elsősorban a szórványban működő oktatási intézményeknek biztosít kedvező feltételeket
Fotó: Farkas Antal
A szenátus ügydöntő házként másodszor is megszavazta azt a jogszabályt, amely előírja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvén működő osztályokat csak az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága, a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási szakbizottsága vagy az illető kisebbség parlamenti képviseletét ellátó szervezet jóváhagyásával lehet átszervezni vagy megszüntetni – közölte kedden az RMDSZ.
2019. február 19., 18:422019. február 19., 18:42
Az érdekvédelmi szervezet tájékoztató hírlevele emlékeztetett, hogy a parlamentnek azért kellett másodszor is szavaznia, mert
Az elnök arra hivatkozott, hogy a törvénytervezet eredeti szövegében a „nyelvi vagy nemzeti kisebbségek” kifejezés szerepelt, holott a közoktatási kerettörvény – amelyet a jogszabály módosít – nem határozza meg a „nyelvi kisebbségek” fogalmat.
A képviselőház tavaly októberben fogadta el másodszor a jogszabályt, most pedig a szenátus is rábólintott, így a tervezet ismét Johannishoz kerül kihirdetésre.
– hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora, a felsőház oktatásügyi bizottságának alelnöke.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a törvény elsősorban a szórványban működő oktatási intézményeknek biztosít kedvező feltételeket, hiszen ott a minimális osztálylétszám biztosítása problémát jelenthet. A törvény értelmében az RMDSZ vagy az iskola igazgatóságának kérésére a szaktárca jóváhagyhatja a kisebb létszámmal működő osztályokat – mutatott rá a szenátor. „Ezen intézkedés nélkül a magyar gyermekek kénytelenek lennének más településre ingázni vagy román tannyelvű iskolába járni, anyanyelvüket, identitásukat veszélyeztetve ezzel” – mondta Cseke Attila.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!