Előre nem látott problémák hátráltatják a híd felújítási munkálatait
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Az alföld és a dombvidék találkozásánál fekvő Lippa központjában található történelmi híd felújítási munkálatai jelentősen megcsúsztak: az eredeti, 2024 áprilisi határidő óta már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás. A híd a millennium évében, 1896-ban készült el, és hat éve a gyalogos forgalom előtt is lezárták biztonsági okokból.
2025. szeptember 30., 15:012025. szeptember 30., 15:01
2025. szeptember 30., 15:032025. szeptember 30., 15:03
Egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a gyalogosok már átjárhattak a lippai régi vashíd egy oldalán kialakított járdán, de a teljes megnyitásra még várni kell, amíg befejezik a teljes restaurálást, beleértve a szerkezeti javításokat is. Erre egy teljes esztendő nem volt elég, ráadásul az Arad megyei település önkormányzata még csak egy új határidőt sem tűzött ki az átadásra.
A városközpontot kötötte össze a vasútállomással és a közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradnával, melynek kegytemploma több évszázados zarándokhely. A román állam nem törődött az örökséggel, melynek állapota 22 évvel ezelőtt már annyira károsodott, hogy lezárták a gépjárműforgalom előtt, amit az 500 méterrel odébb 1991–1999 között épült kétszer kétsávos hídra tereltek. 2019-ben a gyalogosok előtt is lezárták a régi vashidat biztonsági okokból.
A vashíd a település első állandó közúti hídja volt a Maroson, korábban pontonhíd szolgált az átkelésre. A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely igazából egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
Florin Pera lippai polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a munkálatok során komoly problémák merültek fel a híd teherbíró szerkezetével kapcsolatban, amelyeket az eredeti műszaki terv nem vett figyelembe.
„A fémszerkezet, amely a járófelületet tartotta, súlyosan károsodott, és ezt csak a régi betonréteg eltávolítása után lehetett megállapítani. Miután ezt a problémát sikerült kezelni, újabb akadályba ütköztünk: eredetileg monolit rendszerű betonöntést terveztük, de a Maros folyó szennyezésének kockázata miatt ezt a megoldást módosítani kellett. Ez a műszaki terv részleges újragondolását tette szükségessé” – fogalmazott az elöljáró.
A vashíd és háttérben a radnai templom egy korabeli magyar képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A munkálatok költsége mintegy 13 millió lej, és 2023 áprilisában kezdődtek, 12 hónapos határidővel. Pera hangsúlyozta: a projekt nem uniós forrásból, hanem a román kormány támogatásával valósul meg, így a csúszás nem veszélyezteti a finanszírozást. „Reméljük, hogy nem merül fel a támogatás megvonása más okokból, például megszorító intézkedésekre hivatkozva. Eddig semmi ilyesmiről nem kaptunk tájékoztatást, és a kivitelező felé történő kifizetések is rendben zajlanak” – tette hozzá. Jelenleg az előregyártott vasbeton elemekből álló járófelület összeállítása zajlik. A polgármester egyelőre nem tudott új határidőt megjelölni a projekt befejezésére.
A híd újranyitása után kizárólag gyalogos forgalomra lesz alkalmas, és az önkormányzat abban bízik, hogy turisztikai látványossággá válik. A híd a városközpontot egy gyalogos függőjárdán keresztül köti majd össze a vasútállomás peronjaival – ez utóbbi egy külön projekt keretében már megvalósult, az állomás felújításának részeként.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert középkori épület, amelyben ma különböző kereskedők működtetik üzleteiket. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en tömörültek.
A látványterv szerint így fog kinézni, ha majd elkészül
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja között.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
szóljon hozzá!