A lippai vashíd még a felújítás előtt
Fotó: turismlipova.ro
Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja: az Arad megyei kisváros központja és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között. Az önkormányzat turistacsalogatónak szánja a 19. századi Maros-hidat.
2024. szeptember 26., 16:242024. szeptember 26., 16:24
2024. szeptember 27., 13:562024. szeptember 27., 13:56
A millennium évében, 1896-ban épült a 144 méter hosszú vashíd, amely a település első állandó közúti hídja volt a Maroson (korábban pontonhíd szolgált az átkelésre). A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
A vashíd és a radnai templom egy korabeli magyar keltezésű képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A város önkormányzata öt évvel ezelőtt pályázott vissza nem térítendő támogatásra a híd felső szerkezetének restaurálására, de a munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy a pillérek is sürgős felújításra szorulnak.
Öt évvel ezelőtt lehetett legutóbb gyalog átkelni rajta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Új műszaki tervet kellett készíteni, ami a tartószerkezetek kijavítását is tartalmazta, és a megnövekedett költségekhez is forrásokat kellett szerezni, így a 13 millió lejes összköltségvetésű munkálat csak tavaly kezdődött el. Az egyéves határidőt nem sikerült tartani – ismerte el az Agerpres hírügynökségnek Florin Pera lippai polgármester.
Ilyen lesz a városháza által közreadott látványterv szerint
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Addig is a híd egyik oldalát már használhatják a gyalogosok. Miután befejezik a munkálatokat, és használatba adják, gépjárművel továbbra sem lesz szabad ráhajtani: kizárólag gyalogosok kelhetnek majd át rajta, és a város elsősorban az idegenforgalmi vonzerejét szeretné kihasználni az ipartörténeti műemléknek.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
A létesítmény közvetlen összeköttetést teremt a javarészt a Maros déli partján elterülő városközpont és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között, amely a Bánság és a Dél-Alföld legnagyobb búcsújáróhelye, római katolikus kegytemplomához évente 16 zarándoklatot szerveznek, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén akár 30 ezren is megfordulnak Radnán és környékén.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert épület. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en is tömörültek. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A „török bazár” Lippa belvárosában, a török hódoltság idejéről fennmaradt épület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján.
Degré Alajos emléktáblájának avatása 2019-ben. Középen a kezdeményező Czernák Ferenc
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!