Marosvásárhelyi restaurált népi bútorok és adományozóik

A régi jegyzőkönyvekből és a levéltári kutatásokból eddig nem derült ki, hogy ki készítette, festette a bútorokat. Az adományozók kiléte azonban ismert, mivel a székekre, asztalokra és szekrényre is felírták az évszámot és az adományozó nevét. Az egyik asztalt éppen Makkai Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület 35. püspöke ajándékozta.

Az adományozók közt szerepel még dr. Czakó József sebész főorvos, szanatórium-alapító, a Marosi Református Egyházmegye és a Vártemplom főgondnoka, Bodolla Ferenc ügyvéd, vártemplomi főgondnok, Babos Sándor lelkipásztor, Erdély első református külmisszionáriusa Kínában, Vargha Géza presbiter, teológus és kollégiumi tanár, Nagy István, a Református Kollégium énektanára és karnagya és Nagy Márta pedagógus, István Mihály ügyvéd, a kollégium „utolsó gondnoka”, dr. Kelemen László orvos, egyetemi tanár, dr. Roediger Jenő magánorvos és fogorvos feleségével, szül. gróf Teleki Jolánnal, valamint özv. Ugray Gáborné.

A vártemplomi gyülekezet által lebonyolított kulturális értékmentés Márton Ferenc bútorrestaurátor és lánya, Adrienn udvarfalvi műhelyében zajlott le. A bútorok kékek, a kézzel festett virágminták piros, fehér, zöld színűek voltak, újra kellett festeni őket. A felújítás sikeresen ötvözi a művészeti értéket, a kézművességet és a szakmai hozzáértést.

Végül megjegyzendő, hogy a festett bútorok elkészítése és adományozása idején Marosvásárhely reformátussága összesen két gyülekezethez, a Vártemplomhoz és a Kistemplomhoz tartozott. Másrészt a neves adományozók személyisége a biztosítéka annak, hogy jelképesen az egykori székely főváros – és általa az erdélyi magyarság – poraiból feltámadt és új életre kelt örökségévé váljon. Ezért kívánatos a bútorok és a pannók állandó és elérhető helyen való kiállítása, bár részleges bemutatása helyi és akár egyházmegyei, egyházkerületi helyszíneken.

A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár