Az elmúlt hétvégén, Csíkszeredában tartott demonstrációhoz hasonló nagygyűlést rendez az RMDSZ június 3-án, Marosvásárhelyen – jelentette be csütörtökön, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Porcsalmi Bálint, a szövetség ügyvezető alelnöke. Porcsalmi azt mondta: azt remélik, hogy Marosvásárhelyen legalább annyian tiltakoznak majd, mint Csíkszeredában, ahol több mint 15 ezer ember vett részt a demonstráción. Az ügyvezető alelnök szerint Maros megyében több mint 20 intézményvezetőt váltottak le.

Gyászjelentők a megyei intézmények előtt

Eközben Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ fekete gyászjelentő táblákat kezdett elhelyezni a megyei intézmények épületei előtt. Az első ilyen táblát a prefektúra előtt állították fel csütörtök reggel, és ez áll rajta fekete alapon, magyarul: Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke elmondta: hasonló táblákat helyeznek el minden olyan megyei intézmény épülete előtt, ahol magyar vezetőt váltottak le, ráadásul az RMDSZ képviselői és támogatói sztrájkőrséget állnak az intézmények előtt.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott: örül, hogy a kermánypártok leváltották az intézményvezetőket, mivel ez „ráébresztette a valóságra a székelyföldi embereket”. „Ráébresztettek bennünket arra, hogy a megoldás a Székelyföld autonómiája” – mondta Antal.

A tiltakozáson részt vettek még Márton Árpád, Édler András, Albert Álmos és Bokor Tibor parlamenti képviselők is.

Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa csütörtökön azt mondta: eltávolítják az RMDSZ által elhelyezett gyászjelentő táblát. Nem sokkal ezt követően a prefektúra elől eltűnt a tábla, az RMDSZ azonban rögtön másik táblát helyezett el ugyanott.

Ördög Lajos, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke az incidens után elmondta: szemmel tartják a táblákat és ha valameyik eltűnik, panaszt tesznek a rendőrségen. „A táblák az RMDSZ tulajdonát képezik, elhelyezésüket pedig engedélyezte a polgármesteri hivatal” – mondta Ördög.

PDL: nincs szó etnikai tisztogatásról

A Demokrata Liberális Párt (PDL Kovászna megyei szervezete szerint nincs valóságalapja az RMDSZ vádjainak, melyek szerint „etnikai tisztogatás” lenne az, hogy a megyei intézmények éléről leváltják az eddigi magyar vezetőket.

„Nem magyarokat, hanem az RMDSZ embereit váltjuk le” – fogalmazott csütörtökön Petre Străchinaru, a Kovászna megyei PDL alelnöke. Străchinaru hangsúlyozta: nincs szó etnikai tisztogatásról, hiszen több, munkáját hozzáértéssel végző magyar intézményvezető jelenleg is tisztségében van, ráadásul a megyei fogyasztóvédelmi hivatal élére is magyar vezetőt, Rigó Magdolnát neveztek ki, aki a PDL tagja. Străchinaru szerint öt intézményvezetőről van szó: Keresztély Irma megyei főtanfelügyelőről, Deme Juditról, a megyei közegészségügyi hatóság vezetőjéről, Sikó Barabás Sándorról, az állat-egészségügyi igazgatóság vezetőjéről, Puskás Zoltánról, a versenyhivatal megyei vezetőjéről, valamint Mild Zoltánról, a középítkezési felügyelőség Kovászna megyei igazgatójáról.

A Kovászna megyei PDL alelnöke azt mondta: ha az RMDSZ „nem tartaná monopóliuma alatt” a magyar közösséget, amelynek tagjai így más pártokba is beiratkoznának, akkor magyarok is vezethetnék a Kovászna és Hargita megyei intézményeket, attól függetlenül, hogy éppen melyik párt van kormányon.

Antal Árpád: szégyelljék magukat a pártváltók

„Szégyelljék magukat” azok a tisztségükben megtartott magyar intézményvezetők, akik a Kovászna megyei PDL ifjúsági tagozatának elnöke szerint jelezték: hajlandók beiratkozni a PDL-be – jelentette ki csütörtökön Antal Árpád. Ha egy magyar úgy gondolja, hogy tisztségének megtartásáért cserébe beiratkozik egy másik pártba, „az az ő dolga”, a magyar közösségnek azonban megvan a véleménye az így döntő emberekről, mondta Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzátette: 1989 előtt is voltak olyan magyarok, akik tisztségekért cserébe beiratkoztak a Román Kommunista Pártba. „Nem tudjuk megállítani őket (…) de szégyelljék magukat” – fogalmazott Antal Árpád.

Dan Suciu, a  a Kovászna megyei PDL ifjúsági tagozatának elnöke szerdán közölte, hogy a tisztségükben maradt magyar intézményvezetők közül többen jelezték: belépnének a PDL-be. Suciu „két-három” ilyen igazgatóról beszélt, de – mint mondta –, nevüket nem árulja el addig, amíg nem mutathatja be párttagsági igazolványukat is.

Kelemen Atilla: elismert szakembereket is leváltottak

Maros megyében sajátos hangsúlyt kapott az, hogy leváltották az állami hivatalok éléről a magyar igazgatókat és helyetteseiket, mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szerint az intézkedés az 1990-es etnikai konfliktus kiújulásához vezethet az intézkedés. A szövetségi vezetők nagyos sokszor tárgyaltak a két kormánypárt helyi szervezeteinek vezetőivel, Dorin Floreával (PD-L) és Alexandru Frăteannal (PSD), de csak ígéreteket kaptak.  Mindketten belátták: a megye 38 százalékát kitevő magyarság jogos elvárása az, hogy magyar vezetők is legyenek az állami intézmények élén. De az ígéretek valóra váltását az europarlamenti választások utánra ígérték, amiben egyáltalán nem bízik Kelemen.

Az elnök szerint a magyar vezetők leváltása a szélsőséges nézeteket valló magyarok malmára hajtja a vizet, akik most felróják az RMDSZ-nek, hogy 1990 után „a magyar-román megbékélés érdekében hajlandók voltunk együtt kormányozni egyes román pártokkal”. „Ez az a tipikus eset, amire azt mondják,  hogy az elefántot valakik beengedték a porcelánbolt kirakatába” – véli Kelemen. A leváltott intézményvezetők között olyanok is vannak, akik országosan ismert szakemberek, a bukaresti versenyvizsgán a lehetséges 100 pontból 97-98-at értek el. Legtöbbje továbbra is a közigazgatási hálózatban dolgozik. Főleg azért vállalták az estenként sokkal kisebb fizetésért való ténykedést, hogy a hálózatban maradva később, egy esetleges kedvezőbb politikai konjunktúra bekövetkezésekor készen álljanak arra, hogy ismét átvegyék az egyes intézmények vezetését.

A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a leváltott tisztségviselők (mintegy 38-an) indítanak-e pert az intézkedés ellen. Maros megyében korábban precedens értékű törvényszéki határozat született, amikor Zamfira Pora jogászt leváltották a prefektúra titkári tisztségéből, majd vissza kellett helyezni a funkcióba. (Jelenleg az alprefektusi állásért pereskedik, ahonnan márciusban állították félre.) Vâlcea megyében is van már precedens értékű döntés a jelenlegi sürgősségi kormányrendelet ellen. Maros megyében nem minden érintett akar élni a pereskedés lehetőségével, de akik ehhez a megoldáshoz folyamodnak, azokat támogatja a szövetség, mondta Kelemen Attila.

Markó Béla: a magyar kormány lépjen fel az etnikai tisztogatással szemben

Az RMDSZ arra kérte a magyar kormányt, hogy a kétoldalú kapcsolatokban, de a nemzetközi fórumokon is egyértelműen lépjenek fel a Romániában tapasztalható magyarellenes kormányzati intézkedésekkel, a megyei intézményekben zajló etnikai tisztogatással szemben, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a magyar-román kapcsolatok ne romoljanak – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön, Budapesten, a Magyar-magyar Kormányzati Konzultáción.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett tanácskozáson Bajnai Gordon magyar miniszterelnök, a magyar kormány képviselői és a határon túli magyar közösségek vezetői áttekintették a magyar-magyar kapcsolatok erősítésének további lehetőségeit, valamint a magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdéseket. Az eseményen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök mellett Kelemen Hunor ügyvezető elnök és Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselte.

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök a magyarságpolitika kapcsán azt hangsúlyozta, a kormánynak tennie kell a szomszédos országokban „búvópatakként felbukkanó magyarellenességgel” szemben, ez álláspontja szerint olyan nemzeti ügy, amely folytonosságot, következetességet igényel. Bajnai úgy látja, a gazdasági válság miatt fennáll a veszélye annak is, hogy a szomszédos országokban protekcionista intézkedéseket hoznak, ez pedig könnyen sovinizmusba csaphat át: ezt mutatja az is, hogy az elmúlt időszakban újra meg kellett küzdeni azokért az eredményekért, amelyeket a szomszédságpolitika terén elértek.