
Fotó: Haáz Vince
A köztudatba marosvásárhelyi fekete márciusként beivódott 1990-es véres román–magyar összecsapásra emlékeznek a következő napokban Marosvásárhelyen és Brüsszelben.
2023. március 17., 15:032023. március 17., 15:03
2026. január 09., 21:132026. január 09., 21:13
A történelmi események 33. évfordulójának alkalmából szombaton Marosvásárhelyen dokumentumfilm-vetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak – közölték a szervezők. A Bernády-házban tartandó rendezvényen levetítik Miholcsa Gyula egyórás dokumentumfilmjét, melyet
A filmbemutató után Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Káli Király István író és Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke beszélget a fekete március tanulságairól.

A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
A közleményben emlékeztetnek, hogy az alig pár hónappal a romániai forradalom után, 1990. március 19–20-án végrehajtott pogromkísérlet a romániai és a külföldi közvéleményt is megdöbbentette. Az ezt követő időszakban Marosvásárhely és Erdély társadalma „két történelmi valóság között” találta magát: az etnikai atrocitás emléke és a román többséggel való együttélés kihívásai között – mutattak rá a megemlékezés szervezői.
– áll az MTI által idézett közleményben. A rendezvényt a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, az RMDSZ Maros megyei szervezete és Vincze Loránt európai parlamenti képviselő irodája szervezi.

Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
A brüsszeli rendezvényen szintén levetítik Miholcsa Gyula filmjét, majd történészek és közéleti személyiségek elemzik a 33. évvel ezelőtti történéseket.

Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták Sütő András írót.
A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
szóljon hozzá!