2009. július 09., 09:032009. július 09., 09:03
„Maros megyében rengeteg izgalmas turistaút létezik, a hosszúságuk meghaladja az ezer kilométert, de eddig egy sem volt hitelesítve” – közölte a Krónikával Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei Salvamont vezetője. Mint mondta, 2006-ban a szaktárca felszólítására kezdtek hozzá a turistautak kialakításához. Mivel önkéntesekkel dolgoztak, a költség minimális volt, a megyei tanács a 42 útvonal megjelölésére mintegy 150 ezer lejre vásárolt festéket. Az útvonalak a hagyományos kirándulótúrákra épültek, a Kelemen-havasokban csak a szaktárca és a Kelemen Nemzeti Park adminisztrátori testülete engedélyével lehetett megjelölni az útvonalakat. Ezeket egyszerre hitelesítették a minisztériummal.
Az utak zöme a Kelemen-havasokban (15), valamint a Görgényi-havasokban található (12), de Szováta (9) és Marosvásárhely (6) környékén is kijelöltek túravonalakat, a vásárhelyiek akár 30 kilométeres gyalogtúrát is tehetnek a város környékén. A Kelemen-havasokban a Nagyköves (Pietros) csúcsra vezető utat nem a legnehezebb szakaszon vitték végig, hanem egy olyan útvonalon, amelyet bárki bejárhat. A rövidített útvonalat ugyanakkor lezárták, mert nyáron kőomlás-, télen lavinaveszély áll fenn.
A turistaútvonalak részletes leírása megtalálható a www.salvamontms.ro honlapon. Kovács sajnálkozva mesélte, hogy a turistaösvények mentén nincsenek menedékházak. A Maros megyei Salvamont felajánlotta a Kelemen Nemzeti Parkot felügyelő testületnek, hogy pályázatot készítenek két menedékház építésére, de ez elutasította ajánlatukat, nem engedélyezi az építkezést.
A hegyimentőknek gondot okoz, hogy a juhászok elég gyakran megrongálják, sőt elviszik az útjelző táblákat. Olyan eset is volt, hogy kivágták a fákat, amelyen a turistajelzés volt, és üzenetet hagytak a fatörzsön a számukra. Az is előfordult, hogy a fa kérgének azt a részét, amelyen a jelzés volt, lehántották, így megszakadt a jelzés folytonossága. Ennek ellenére egyelőre mind a 42 turistaút biztonságosan bejárható.
Kovács Zoltán Róbert arról is beszámolt, hogy a Nagyköves-csúcsról látható holdbéli táj, a volt kénbánya vidéke nemsokára visszakapja természetes arculatát. „Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyaroké volt a bánya, itt húzódott a határ. A magyarok leállították a kitermelést, de Ceauşescu kitalálta, hogy ki kell termelni a ként. 1996-ban véglegesen bezárták a bányát. Létezik egy projekt, melynek keretében uniós pénzből visszaállítják a természetes környezetet. Korábban az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Perpetuum Mobile szervezet mintegy kétezer fenyőcsemetét ültetett a térségben, de ezek 90 százaléka elszáradt. Tudomásom szerint most termőfölddel töltik fel a kénes meddőt” – mesélte Kovács Zoltán Róbert.
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.