
Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 04., 08:592009. augusztus 04., 08:59
Tizenöt Maros megyei település önkormányzata kerülhet hamarosan csődközeli állapotba – közölte a megyei prefektúra sajtószóvivője, Cristina Manoilă. A kormánybiztosi hivatal úgy tudja, a csatófalvi, faragói, görgényhodáki, görgényszentimrei, havadi, libánfalvi, magyarbükkösi, mezőbodoni, mezőmadarasi, mezőméhesi, nyárádmagyarósi, székelyberei, székelyhodosi, szásznádasi, valamint a zágori polgármesteri hivatal az elkövetkező hónapokban már az intézményalkalmazottak fizetésére sem tud pénzt előteremteni. A pénzügyi nehézségekkel küszködő Maros megyei önkormányzatok listája egyébként a polgármesteri hivataloktól kért pénzügyi kimutatások alapján állt össze. Megtudtuk továbbá, az érintett települések megsegítésére a kormánybiztosi hivatal már sürgős állami támogatást is kért.
Az érintett települések polgármesterei azonban úgy nyilatkoznak, bár súlyos anyagi gondokkal küszködnek, a kormánybiztosi hivatal túlzottan drámai képet fest a valós állapotokról.
Székelyvécke polgármestere, Fekete Pál azt állítja: valóban komoly anyagi gondokkal küzdenek, de azért oda még nem jutottak, hogy megvonják a béreket a hivatal alkalmazottaitól. „Valahogy megoldjuk ezt, de tény, hogy igen-igen nagy szükség lenne a költségvetésünk kiegészítésére. Reménykedünk, hogy ez idén sem marad el” – nyilatkozta a Krónikának Fekete Pál. A székelyberei önkormányzat vezetője, Majláth Károly is azt állítja: pénz hiányában már több megszorítást is eszközöltek, a közalkalmazottak fizetésére azonban egyelőre van pénz.
„A községközponthoz tartozó hét faluban ki kellett kapcsolnunk az éjszakai világítást. Éppen idén szerettük volna felújítani ezt a hálózatot, megvan a terv, megvásároltuk a szükséges anyagokat, de pénz híján nemhogy korszerűsítettünk volna, a meglévőt sem tudjuk működtetni” – panaszolta el a Krónikának Majláth, aki szerint a jelenlegi, áldatlan gazdasági helyzet miatt megtorpant az a fejlődési folyamat, amely az utóbbi években a községek, falvak szintjén elkezdődött.
„A prefektúrát valószínűleg félretájékoztatták, hiszen a mi községünk jelen pillanatban egyáltalán nincs pénzszűkében, sőt a beruházásaink is jól állnak” – válaszolta érdeklődésünkre Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármester. Kiderült: idén felújították az iskolát, az ehhez szükséges pénz egy részét, 3000 eurót pályázat útján szerezték be, a többi pénzt saját költségvetésből biztosították. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor 12 kilométeres útszakaszt javítottak meg szintén saját büdzséből, és jelenleg egy nagyobb beruházás kivitelezését is felvállalták.
„Vannak anyagi gondjaink, de ezek megoldása nem az önkormányzat dolga: tizenkét olyan személynek kell állami juttatást folyósítani, akik betegeket gondoznak, de ezt a kormánynak kell biztosítania. Ugyanakkor az iskolák idei, eredeti költségvetéséből lefaragtak bizonyos összeget, és ha ezt nem kapják meg, akkor a tanerők decemberi fizetésének folyósítása valóban kétségessé válik” – tette hozzá a polgármester, aki sérelmezi, hogy a prefektus közleményével rájuk szabadította az újságírókat. „A román közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának munkatársai a távollétemben faggatták munkatársaimat, rejtett kamerás felvételt is készítettek. Elegünk van a felhajtásból” – közölte felháborodottan Kacsó Antal.
A Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke érdeklődésünkre értetlenségének adott hangot a megjelent prefektusi „csődlistával” kapcsolatban: „Tudomásom szerint a Maros megyei polgármesteri hivataloknak a saját költségvetése az év végéig biztosított, ami azt is jelenti, hogy az alkalmazottak hiánytalanul megkapják a bérüket. A prefektus a megyei önkormányzattal nem egyeztetett, nem kérte ki a véleményünket. Az viszont biztos, hogy beruházásokra nincs pénz. Ez oda vezet, hogy az iskolafelújítások elmaradnak, a megkezdett munkálatok befejezésére nincs pénz, és így egy egész sor tanintézmény ősszel továbbra is egészségügyi engedély nélkül kezdi meg a tanévet” – tájékoztatott a megyei tanácselnök.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.