Markó jelentéseire kíváncsi Kincses

„Lehet, hogy ezek ártalmatlanok, de tudnunk kell, mit tartalmaznak, ezért Markó Bélának nyilvánossá kellene tennie ezeket a dokumentumokat is” – hangsúlyozta Kincses. Mint ismeretes, az RMDSZ elnöke nemrég sajtótájékoztatón mutatta be 1218 oldalas megfigyelési dossziéját, s az anyag nyomtatásban való megjelenését ígérte. A hétkötetes ügycsomó nyilvánosságra hozott része szerint a Szekuritáté „nacionalista és irredenta” magatartás miatt három éven át megfigyelte Markót, akit az egyik szekustiszt „gazembernek” nevezett.
Kincses Elõd újfent megerõsítette korábbi véleményét, miszerint a múlttal való leszámolás, a politikai osztály megtisztulása, megtisztítása érdekében szükséges a szekusdossziék nyilvánosságra hozatala. „Ez alól nem bújhatnak ki az RMDSZ honatyái, vezetõ állami és kormánytisztségeket betöltõ politikusai sem” – hangsúlyozta. Szerinte a nacionál-kommunista diktatúra évei alatt a hatalom a rendszer legfõbb ellenségének tekintette az erdélyi magyarságot, ezért a Szekuritáté kiemelten figyelte, minden eszközzel igyekezett ellenõrzése alatt tartani. „Bár dokumentumokkal egyelõre nem bizonyítható, eme kiemelt figyelem következményeként az erdélyi magyarság körébõl beszervezettek aránya meghaladhatja az országos átlagot” – fogalmazta meg gyanúját Kincses. Közölte, politikai befolyásoltsága miatt nem bízik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) „ítéleteiben”, különösen azóta, hogy olyan személyeket is felmentett az együttmûködés vádja alól, mint például C.V. Tudor. Saját dossziéjával kapcsolatosan az ügyvéd elmondta: öt évvel ezelõtt azt a választ kapta a CNSAS-tól, hogy nincs iratcsomója, ez azonban szerinte semmit sem jelent, hiszen a Nicolae Ceauºescuval szemben nyíltan kiálló Király Károly is hasonló választ kapott. „Ami természetesen nonszensz” – fûzte hozzá Kincses Elõd.

Szentgyörgyi László


Fordulat Wass Albert rehabilitációjának ügyében?
A friss bizonyítékok elfogadása esetén 6–8 héten belül megtarthatják az elsõ tárgyalást a Wass Albert rehabilitációja érdekében beterjesztett perújrafelvételi kérelem ügyében – közölte Kincses Elõd, akinek folyamodványát augusztus 23-án iktatták a kolozsvári törvényszéki ügyészségen. Tájékoztatása szerint Vekov Károly történésznek sikerült olyan dokumentumokat elõbányásznia, amelyek nyilvánvalóvá teszik Wass ártatlanságát. Mint ismeretes, 1946-ban a kolozsvári népbíróság a vasasszentgothárdi és ombóztelki gyilkosságokban való állítólagos bûnrészessége miatt távollétében halálra ítélte Wass Albertet. Kincses szerint az írónak tulajdonított bûnöket – a gyilkosságokra való felbujtást – valójában apja, Wass Endre és az ombóztelki bíró követte el. A vásárhelyi ügyvéd – aki Wass Albert rehabilitációjának ügyét Frunda György szenátor és Ilyés Zoltán korábbi sikertelen próbálkozásai után vette át – úgy véli, az újabb bizonyítékok miatt a törvényszék nem utasíthatja vissza a perújrafelvételi kérelmet.