
Fotó: Krónika
„Mennyi szépség, mennyigyönyörű népviselet, mennyi sokszínűség,és mégis egyek vagyunk” – kezdte beszédétMarkó, azzal folytatva, hogy a reformkor, az 1848–49-esmagyar forradalom és szabadságharc, illetve az 1867.évi kiegyezés hősei és főszereplői issokféleképpen látták a világot,mégis egyek tudtak lenni, amikor a nemzet érdeke úgykívánta. „Kossuth Lajos forradalma nem lett volnaeredményes Széchenyi reformelképzeléseiés Petőfi lánglelkűsége nélkül, deDeák Ferenc sem valósíthatta volna meg akiegyezést Kossuth forradalma nélkül. A kiegyezésután legalább ötven évig tartó békeés eredményes építkezéskövetkezett a magyar nemzet életében. Éppenezért itt az ideje egy új kiegyezésnekErdélyben, Romániában, a Kárpát-medencében,az Európai Unióban magyarok és magyarok,magyarok és románok, nemzetek között, mertRománia uniós csatlakozásával ennekmegteremtődtek a körülményei” – hangoztatta azRMDSZ elnöke.
Hasonló gondolatokat fogalmazottmeg Terényi János, a Magyar Köztársaságbukaresti nagykövete. „Nem véletlen, hogy március14-én Kolozsváron, a Sólyom Lászlóállamfő jelenlétében lezajlott ünnepségdíszelőadásán a magyar opera művészeiKatona József Bánk bánjának ama jelenetétadták elő, amikor Bánk bán és Tiborc amagyar haza felemelkedéséért összefog. Felkell ismerni a reformkor ma is érvényes parancsát:haza és haladás” – szögezte le beszédébena diplomata, majd felolvasta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöküzenetét. A megemlékezők közül többenkevesellték a Wesselényi-szobrot körülállótöbb mint 2500 ünneplő számát, hiszen aközel 300 ezer lelkes Szilágy megyében legalább100 ezer magyar él, ezen belül a közel 67 ezer fősZilah 19 százaléka magyar. A zilahi ünnepségena helyi magyar iskolák diákjai léptek fel, azemlékezők pedig virággal borították el aWesselényi-szobor talapzatát. Imát mondottLukács József, a szilágysomlyóireformátus egyházmegye esperese, Constantin Petriºorzilahi római katolikus plébános, valamint BándiSándor egrespataki baptista lelkész. Az RMDSZünnepségsorozata Krasznán folytatódott,majd este a zilahi szakszervezeti művelődési házbandíszelőadással zárult.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.