2007. október 29., 00:002007. október 29., 00:00
A szövetségi elnök szerint az akció legérdemlegesebb eredménye, hogy a dokumentum révén tájékoztatták az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Visszautasította ugyanakkor Kónya-Hamar Sándor képviselő nyilatkozatát, amely szerint az RMDSZ-nek soha nem volt fontos a Bolyai egyetem ügye. „Az érdekképviselet mindig is az önálló magyar egyetem létrehozása mellett kardoskodott, más kérdés, hogy a politikai konjunktúra miatt ez a cél egyre távolabbinak tűnik. Köztudott az is, hogy az Európai Unió jelenlegi politikája sem kisebbségbarát, részben ezzel magyarázható az aláírásgyűjtés eredménye is” – fogalmazott a Krónika kérdésfelvetésére Markó.
Amint arról a pénteki lapszámunkban olvashattak, egy nappal korábban járt le a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet plénum elé terjesztéséhez szükséges aláírásgyűjtés határideje. Az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett akció keretében kétszáz körüli aláírás gyűlt össze.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén rendezett értelmiségi találkozón felmerült: túl későn, vagy túl korán került sor erre a találkozóra. A részvevők egy része ugyanis sérelmezte, hogy az RMDSZ elfordult az értelmiségtől, és túl későinek tartotta a kapcsolatfelmelegítési kísérletet. Ugyanakkor túl korainak is tartották, mondva, hogy érdemi beszélgetés a november 25-i EP-választások utáni helyzet ismeretében alakulhat ki.
Szó esett az új közoktatási törvényről is, amelynek közvitára bocsátását a kormány – Markó Béla megfogalmazása szerint – az RMDSZ erélyes fellépése nyomán halasztotta el. Erre azért volt szükség, közölte az RMDSZ elnöke, mert az új tervezet nem tartalmazta az RMDSZ által szorgalmazott, a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jogosultság is, többek között az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga. „Két napon át tárgyaltunk a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg is érvényben lévő jogok, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormánypartnerrel. Miután nem sikerült dűlőre vinni a kérdést, közöltem a liberálisokkal: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy a két párt útjai különválnak” – avatta be a történésekbe a jelenlévőket Markó.
Figyelmeztetett: nem szabad téves következtetéseket levonni abból, hogy az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a törvénytervezet bemutatását. „Ez nemcsak azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek még mindig fontos szava van a román törvényhozásban, hanem azt is, hogy a román politikum tudja: a romániai magyar érdekszövetség mögött már nem másfélmillió ember áll. Tudják, hogy megosztottak vagyunk, belső konfliktusokkal küzdünk. Azért próbálkoznak – egyre bátrabban – magyarellenes törvénytervezetek előterjesztésével, mivel pontosan érzékelik, hogy már nem vagyunk annyira erősek, mint korábban” – összegzett Markó Béla.
Gyergyai Csaba
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.