Markó Béla: gyengült az RMDSZ

A szövetségi elnök szerint az akció legérdemlegesebb eredménye, hogy a dokumentum révén tájékoztatták az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Visszautasította ugyanakkor Kónya-Hamar Sándor képviselő nyilatkozatát, amely szerint az RMDSZ-nek soha nem volt fontos a Bolyai egyetem ügye. „Az érdekképviselet mindig is az önálló magyar egyetem létrehozása mellett kardoskodott, más kérdés, hogy a politikai konjunktúra miatt ez a cél egyre távolabbinak tűnik. Köztudott az is, hogy az Európai Unió jelenlegi politikája sem kisebbségbarát, részben ezzel magyarázható az aláírásgyűjtés eredménye is” – fogalmazott a Krónika kérdésfelvetésére Markó.

Amint arról a pénteki lapszámunkban olvashattak, egy nappal korábban járt le a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet plénum elé terjesztéséhez szükséges aláírásgyűjtés határideje. Az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett akció keretében kétszáz körüli aláírás gyűlt össze.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén rendezett értelmiségi találkozón felmerült: túl későn, vagy túl korán került sor erre a találkozóra. A részvevők egy része ugyanis sérelmezte, hogy az RMDSZ elfordult az értelmiségtől, és túl későinek tartotta a kapcsolatfelmelegítési kísérletet. Ugyanakkor túl korainak is tartották, mondva, hogy érdemi beszélgetés a november 25-i EP-választások utáni helyzet ismeretében alakulhat ki.

Szó esett az új közoktatási törvényről is, amelynek közvitára bocsátását a kormány – Markó Béla megfogalmazása szerint – az RMDSZ erélyes fellépése nyomán halasztotta el. Erre azért volt szükség, közölte az RMDSZ elnöke, mert az új tervezet nem tartalmazta az RMDSZ által szorgalmazott, a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jogosultság is, többek között az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga. „Két napon át tárgyaltunk a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg is érvényben lévő jogok, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormánypartnerrel. Miután nem sikerült dűlőre vinni a kérdést, közöltem a liberálisokkal: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy a két párt útjai különválnak” – avatta be a történésekbe a jelenlévőket Markó.

Figyelmeztetett: nem szabad téves következtetéseket levonni abból, hogy az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a törvénytervezet bemutatását. „Ez nemcsak azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek még mindig fontos szava van a román törvényhozásban, hanem azt is, hogy a román politikum tudja: a romániai magyar érdekszövetség mögött már nem másfélmillió ember áll. Tudják, hogy megosztottak vagyunk, belső konfliktusokkal küzdünk. Azért próbálkoznak – egyre bátrabban – magyarellenes törvénytervezetek előterjesztésével, mivel pontosan érzékelik, hogy már nem vagyunk annyira erősek, mint korábban” – összegzett Markó Béla.

Gyergyai Csaba