
Fotó: Krónika
Hozzátette: ezen eredmény biztonságáért a romániai magyar közösségnek nagy számban kell részt vennie a szavazáson. Markó szerint azért is van szükség sok szavazóra, mivel most elõször belsõ verseny is folyik, az RMDSZ képviselõinek Tõkés László független jelölttel is meg kell mérkõzniük. Ám az RMDSZ-elnök nem aggódik a verseny miatt, mint hangoztatta, a független jelölt támogatottsága nem éri el a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. „Tõkésnek közel 3 százalékra van szüksége, míg a rendelkezésünkre álló adatok szerint körülbelül a szavazatok 1 százalékát kapja meg\" – fogalmazott Markó. Hozzátette: Tõkés támogatottsága a választók körében meg sem közelíti az RMDSZ-lista elsõ helyén álló Frunda György szenátorét. Markó a választási részvétel kapcsán megjegyezte, az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérõl szóló referendum és az EP-választás egy idõben történõ megszervezése nem garantálja, hogy többen mennek el voksolni. Sõt, a szövetségi elnök úgy látja, fordított hatása is lehet, azaz igen kevesen élnek majd választási jogukkal. Véleménye szerint Traian Bãsecsu államfõ, ha tudni akarta a polgárok álláspontját, más idõpontban is megszervezhette volna a referendumot. Markó azt sem tartja kizártnak, hogy azért is jelentkeznek kevesen a voksoláson, mivel a választási kampányban részt vevõ politikusok nem fektettek elég hangsúlyt annak ismertetésére, miért fontos Románia jelenléte az Európai Parlamentben. Markó különben elfogadhatónak tartja azt az egyéni választókerületes szavazási rendszerrõl szóló törvényt, amelyért a kormány felelõsséget vállalt a parlament elõtt. Ám szerinte a két választási fordulót magába foglaló egyéni választókerületes szavazás nagy veszteséggel járna a magyar közösség számára. „Gyakorlatilag egyfajta szóvivõnk lenne a parlamentben\" – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Markó alkotmánymódosítást szorgalmaz Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla az alkotmány módosítása mellett is síkra szállt, és egyben visszautasította az õt és az RMDSZ-t az elmúlt napokban több román politikus részérõl ért vádakat. „Látható, hogy rendkívül kemény támadást indítottak ellenünk. Az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérletével vádolt meg a Konzervatív Párt (PC) elnöke. Igen, a magyarság óhajainak eléréséhez egyes esetekben mind az alkotmány, mind a jogszabályok módosítása szükséges. Ez a mi küldetésünk, amit sem Dan Voiculescu, sem a többi, engem bíráló politikus nem értett meg\" – fogalmazott a szövetségi elnök. A politikus leszögezte, a politikai pártok feladata éppen az ilyen módosítások végrehajtása. „Az ilyen kezdeményezések nemcsak teljes mértékben alkotmányosak, de épp hogy ezek végrehajtása a pártok és a politikusok feladata\" – fogalmazott Markó. Vasárnapi RMDSZ-kampánygyûlésen elfogadott, több román politikus által hevesen bírált marosvásárhelyi nyilatkozat kapcsán Markó elmondta, azt nemcsak az általa vezetett alakulat, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el az Erdélyi Fórumon jelenlévõ majdnem ezer település mintegy négyezer képviselõje révén. A nyilatkozat területi autonómiára vonatkozó kitételével kapcsolatosan kijelentette, a magyar közösségnek jogában áll az õt érintõ kérdésekben dönteni. Nincs titkos egyezmény „Az RMDSZ soha nem kötött titkos egyezményt sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettõvel együtt – jelentette ki tegnap Markó. A szövetségi elnök Tõkés László Székelyudvarhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált. A független EP-képviselõjelölt Székelyudvarhelyen hangot adott azon gyanújának, az RMDSZ titkos paktumot kötött a román hatalommal, melynek értelmében az autonómiát csupán választási szlogenként használja, de annak megvalósítására nem törekszik. Markó válaszként elmondta, nemhogy elhanyagolják, hanem éppen a lehetõ legnagyobb súlyt helyezik az autonómia különbözõ formáinak mielõbbi megvalósítására, beleértve a területi autonómiát is. Markó szerint Tõkés máris megtanulta a legrosszabb román politikusoktól, hogy miként kell rágalmazni másokat.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.