A Hanna és a Márk, illetve a Mária és a Máté neveket adták a babáknak a leggyakrabban a tavalyi évben
Fotó: Haáz Vince
Hanna, Boglárka, Mária, Márk, Máté – ezeket a neveket adták tavaly a legtöbbször az újszülötteknek Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson. Mindkét településen kevesebb születést és több elhalálozást jegyeztek, mint a korábbi években.
2021. január 13., 19:212021. január 13., 19:21
Kolozsváron a Hanna és a Márk nevet adták legtöbben az újszülötteknek tavaly, Gyergyószentmiklóson a Máté, Dávid, illetve a Boglárka és Mária név lett „dobogós”.
– tájékoztatott Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A legnépszerűbb magyar nevek közt volt az Anna, az Emma, a Sára, az Evelin. A magyar fiúnevek közül népszerűnek bizonyult a kincses városban a Dávid, az Áron, az Ákos, a Bence és az Erik, de az Ádám, a Márton és a Zalán is kedvelt névnek számított.
1711 pár kötött házasságot, az ő számuk is jóval kevesebb, mint 2019-ben, amikor 2412 pár mondta ki az igent. 2020-ban 5063 személy hunyt el, a 2019-es 4698 elhalálozáshoz képest. Tavaly közjegyző előtt 68 pár vált el, tízzel kevesebb, mint 2019-ben. Az önkormányzat vezetősége kitüntetésben részesítette azt a 465 párt, amely az 50. házassági évfordulóját ünnepelte, és azt a 6 kolozsvári lakost, aki tavaly 100 évet töltött.
2020-ban kevesebb születést jegyeztek a gyergyószentmiklósi városháza anyakönyvi hivatalában, mint 2019-ben, és évek óta növekszik az elhalálozások száma. A házasságkötéseknél is jelentős csökkenés tapasztalható, ami a koronavírus-járványnak is betudható, hiszen sokan lemondták a tavalyra tervezett esküvőt.
A nemek eloszlása közel azonos, 170 lányt és 164 fiút anyakönyveztek. A névadásnál nincsenek különleges feltételek, szigorítások, bármilyen nevet választhatnak a szülők gyermeküknek, ami nem vulgáris vagy sértő. Tavaly a fiúnevek közül a Máté, illetve Matei, a Márk és a Dávid volt a legnépszerűbb, lánynevek esetén viszont nem tapasztalhatók olyan nagy arányban a megegyezések, leggyakrabban a Boglárka, a Mária, illetve Maria fordult elő.
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete az, amely anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősíti az utóneveket. Az intézet folyamatosan frissíti az anyakönyvezhető nevek listáját. Mint az intézet közli, például az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták.
Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre. Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin). Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú), és nem sértő.
Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike).
A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó). Nem javasolnak bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!