
Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök március 15-i beszéde
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója, március 15. arra emlékezteti az utókort, hogy a szabadság sosem magától értetődő dolog – mondta Faragó Péter, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke.
2025. március 15., 19:552025. március 15., 19:55
2025. március 17., 11:302025. március 17., 11:30
A rendezvény kezdetével egy időben eleredő eső sem szegte kedvét az Arad megye majdnem minden magyarlakta településéről érkező megemlékezőknek, hogy főt hajtsanak a márciusi ifjak előtt, és elhelyezzék a kegyelet virágait március 15-én az aradi 13 vértanú emlékműve, a Szabadság-szobor talapzatán. Kínos közjáték zavarta meg a programot, mert a román, a magyar és az európai uniós himnuszok eljátszása után a hangosítás felmondta a szolgálatot, így Călin Bibarț aradi polgármester beszédét csak az egészen közel állók hallhatták. Gergelyfi Dávid végszavára – „éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – azonban „visszatért a lélek” a technikába, így a résztvevők már nagyobb lelkesedéssel tapsolták meg Magyarország kolozsvári főkonzulátusa munkatársát.Marcel Ciolacu román miniszterelnök üzenetét a Mihai Pașca, a hivatalába pénteken beiktatott prefektus tolmácsolta. A kormány területi képviselőjének ez volt első hivatalos fellépése ebbéli minőségében, és meg is ragadta az alkalmat, hogy a kormányfői üdvözlet előtt személyes hangvételben köszöntse az Arad megyei magyarságot nemzeti ünnepe alkalmából.
Mihai Pașca prefektus személyes hangvételű beszédben üdvözölte az Arad megyei magyarságot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szónokok sorát Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök zárta, aki szerint március idusa, a szabadság ünnepe minden generáció számára emlékeztető, hogy a szabadság, a jogok, az értékek megőrzése és védelme sosem magától értetődő.
Az RMDSZ-elnök szerint „nem dőlhetünk hátra”, mert erdélyi magyarként sorsunk a folyamatos küzdelem a jogainkért, az anyanyelvhasználatért, az iskoláinkért, a közösségünkért. Tavaly azt tűnt a legnagyobb kihívásnak, hogy megmaradjon közképviselet Aradon, Bukarestben és Brüsszelben, és összefogással a magyarság elérte célját.
Román–magyar egymásrautaltság: Mihai Pașca prefektus Gergelyfi Dávid konzulátusi munkatársnak, Veres Attila Csaba önkormányzati képviselő Călin Bibarț polgármesternek tartott esernyőt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ma egy új, talán még nagyobb fenyegetéssel nézünk szembe: a szélsőséges erők térnyerésével a parlamentben. A történelem kerekeit visszaforgatni akarók ma is itt vannak, és nemcsak minket, magyarokat fenyegetnek, hanem az egész ország jövőjét.
Azt szeretnénk, ha Románia maradna a 35 évvel ezelőtt választott úton, az európai, nyugati, a jólét és a fejlődés felé vezető úton, ez minden romániai polgár közös felelőssége” – jelentette ki Faragó Péter.
Koszorúzás a Szabadság-szobornál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek végén a megemlékezők – közintézmények, politikai pártok, egyházak és civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a Szabadság-szobor talapzatán. A rendezvény után az aradi színházban a Háromszék Táncegyüttes Hazától hazáig című folklórműsorára várták a közönséget. A díszelőadás előtt adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által adományozott Kiváló Közművelő oklevelet, amelyet 2025-ben Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, az aradi magyar kulturális hagyaték ápolásában és megismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért, a közösségi művelődés terén végzett pótolhatatlan munkájáért, valamint az aradi kulturális turizmus fellendítésének elismeréseként vehetett át.

A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.

Ilie Bolojan ideiglenes államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte a romániai magyar közösséget március 15-e alkalmából.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
szóljon hozzá!