Folyamodványukat azzal indokolták, hogy a pléhből készült szabványméretű, egyforma garázsaik még az 1980-as évek közepén épültek, az akkori néptanács engedélyével. Ráadásul az építkezési munkálatokat is a néptanács fennhatósága alatt működő Csanód vállalat végezte. A szerdai tanácsülésen a jelenlévő tulajdonosok felmutatták az akkori néptanács kiállította garázstulajdonlási „jóváhagyást”, és az 5817 lejes nyugtát. Az összeg az 1980-as évek közepén kéthavi átlagbérnek felelt meg. A garázstulajdonosok állítását és dokumentumait Tinka Kálmán tanácsos – aki a hajdani néptanácsnál vezető pozícióban volt – megerősítette. Ám a mostani testületből néhány tanácsos azért ódzkodott a módosítás elfogadásától, mert szerintük „előbb-utóbb valamennyi garázst le kell bontani”, ha pedig némelyekkel – akár indokoltan is – kivételt tesznek, akkor precedenst teremtenek a „kivételezésre”. Egyébként a múlt rendszerben, néptanácsi engedéllyel épült szabványméretű pléhgarázssor a Forradalom és Bucsin negyedben is van. Végül a döntéshozatal idejére zárt ülést rendeltek el, és titkos szavazás alapján hozták meg a döntést. Ennek értelmében a Bălcescu utcán épített pléhgarázssor más intézkedés meghozataláig a helyén maradhat.
A garázsok lebontására vonatkozó határozatot a tanács júniusban azért hozta, mert a Virág negyedi 49–50-es tömbházak közé a közeljövőben az Állami Lakásügynökség (ANL) által finanszírozott lakásokat építenek. Az intézkedés egyébként közel 150 garázstulajdonosra vonatkozott, köztük a folyamodvány fogalmazóira, és valamennyi érintettet hivatalos levélben szólítottak fel az építményeik eltávolítására. A helyszíni szemlénk alkalmával azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzati felszólításnak a garázstulajdonosok többsége eleget tett, az említett térségben csupán néhány építmény áll még. Ám a bontás után maradt szemetet sem az egykori tulajdonosok, sem az önkormányzat nem takarította el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Látogatottsági adatok