
Fotó: Bone Ewald
2011. december 06., 08:042011. december 06., 08:04
Mint megtudtuk, a Nagyváradon átfolyó Sebes-Körös folyó vízhozama az utóbbi hónapban alig éri el a normális érték felét – másodpercenkénti 18-20 köbméter helyett még mindig csak 8-9 köbméter folyik le a mederben. Pásztor Sándor azt mondja, novemberben többször is személyesen ellenőrizte a hegyi víztározók helyzetét, és amit látott, nem ad okot bizakodásra: a tározók legnagyobb része csak mintegy húszszázalékos telítettségű.
Az elmúlt hónaphoz hasonlóan száraz november utoljára 110 esztendeje volt a térségben. Ivóvíz-korlátozást egyelőre nem rendeltek el a városban, és az igazgató reményei szerint a következő három hétben még biztosan nem is fognak. Nagy gond, hogy a hegyi tározók gátjainál szinte teljesen leállt a villamosenergia-termelés, hiszen nincs elég víz, hogy meghajtsa a turbinákat. Pásztor Sándor úgy véli, legalább négyzetméterenként 100–150 liter csapadékra volna szükség ahhoz, hogy a helyzet rendeződjék – az utóbbi egy-két napban pedig tizenötnél nem esett több.
Hargita megyében harminc éve nem volt a jelenlegihez hasonló méretű szárazság – mondta lapunknak Miklós Géza, a Hargita megyei vízügyi igazgatóság vezetője. A szakemberek adatai szerint augusztus 10-e óta nem esett a Székelyföld szívében, ez pedig előbb-utóbb hatással lesz sok helyen a kutak vízállományára is. Az igazgató szerint a felügyeletük alá tartozó két vízgyűjtőben, a szépvíziben és a balánbányaiban elegendő víz található. „A szépvízi vízgyűjtőben legalább tíz hónapra elegendő víz van Csíkszeredának és környékének, a balánbányaiban pedig – amely csak a települést szolgálja ki –, a jelenlegi fogyasztás tükrében, meghatározatlan időre elegendő vízmenynyiség található” – mutatott rá Miklós Géza.
A háztáji kutak kapcsán az igazgató elmondta, helységenként változó a vízszint, azonban olyan esetről is van tudomásuk, ahol mélyíteni kellett a kutat, mert elfogyott belőle az ivóvíz. „A folyóvizek hozama minden idők óta a legkisebb, és amint a hőmérséklet fagypont alá süllyed és befagynak, ez a szint tovább apad” – fejtette ki a szakember. Kérdésünkre, hogy mennyi eső kellene ahhoz, hogy javuljon a helyzet, Miklós Géza nem tudott konkrét választ adni, azt azonban kijelentette, hogy hektáronként 1300–1500 köbméternyi víz hiányzik a területekről.
Figyelmeztetési szinten van a vízellátás Kovászna városban, de még nem volt fennakadás a szolgáltatásban, a megye többi részén nincsenek gondok a több hónapos szárazság miatt. Kató Béla a Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna és Bodzaforduló vízellátását biztosító Közművek Rt. fejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, Kovászna kivételével minden városban mélykutakból biztosítják a vezetékes vizet, ezekben a bő hozamú kutakban a szárazság ellenére is van elegendő víz. Sepsiszentgyörgy vízellátását például 53 kútból biztosítják 62 kilométernyi vezetéken.
Kovásznán a Bászka- és a Kovászna-patakból nyerik a vizet, a kommandói vízgyűjtő állomáson tapasztalták, hogy leapadt a szint, de zavartalan a szolgáltatás, időszakosan sem kellett leállítani a vízellátást, és a nyomás sem csökkent. Kovács Ödön, a Kovászna megyei vízügyi igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, a megye területén nincsenek gondok a szárazság miatt, a vizek szintje apadt ugyan, de a kutak nem száradtak ki.
Szatmár megyében sem okoz gondot az ivóvízellátásban az aszály, itt is többnyire fúrt kutakból nyerik az ivóvizet. Kivételt képez Avasfelsőfalu, melyet a Túrból látnak el. A városban egy ideje alacsonyabb a víznyomás az átlagosnál, így a második-harmadik emeleten lakóknak egyre gyakrabban kell tartalékolniuk, mivel a szolgáltató nem képes egész nap biztosítani a vizet. A Szamos mentén néhány faluban kiszáradtak a kutak, ezért a gazdák kénytelenek a folyóból hordott vízzel itatni az állatokat, a vezetékes ivóvízzel azonban ott sincs gond.
Maros megyében sincs nagy gond a vízellátással, bár a térségben a novemberi átlagos csapadékmennyiség négyzetméterenkénti 35 liter szokott lenni, és idén még a fél litert sem érte el. Valamennyi folyó – a Maros, a két Küküllő és a Nyárád – vízszintje és hozama jelentősen csökkent, de a környék két gyűjtőtavában, a zetelaki és a bözödújfalusi tóban elég vizet tároltak arra az esetre, ha tovább tart a szárazság, és szabályozni kellene a két Küküllő vízhozamát. Marosvásárhely fölött mintegy 15 kilométerre, Sárpatakon 8-10 köbméter víz folyik le másodpercenként a Maroson, ami mind a megyeszékhely vízüzemének, mind a vegyipari kombinátnak elegendő. Míg az Aquaserv átlagban másodpercenkénti fél köbméter vizet tisztít, az Azomureş hűtőtornyai 0,3 köbmétert használnak.
„Amíg nem csökken 7 köbméter alá a vízhozam, nincs gond. Akkor is az ipari egységeket érintené a korlátozás, nem a lakosságot és nem az egészségügyi intézményeket” – tájékoztatta lapunkat Călin Fokt, a vízügyi igazgatóság szóvivője. A szakember szerint a helyzet mégsem teljesen megnyugtató. Mint mondta, amenynyiben a továbbiakban sem lesz csapadék, és az időjárás lehűl, a folyók befagynak, és az alacsony vízszint a növény- és állatvilágot is negatívan érinti. Az aszálynak egyetlen pozitív hatása volt Marosvásárhelyen. A jelenlegi helyzetben a vízügyi igazgatóságnak sokkal könnyebb volt elvégezni a régi gát rehabilitációját és a partszakasz megerősítését, mondta Fokt, hozzátéve, hogy ez elenyésző jelentőségű mindamellett a kár mellett, amit az aszály okoz.
Az idei szárazság a jövő évi gabonatermést is károsan érinti, 2012-ben minden bizonnyal nem lesz olyan jó búzatermése Romániának, mint idén, amikor a hétmillió tonnát is meghaladta a búzahozam – jelentette ki a napokban Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, aki szerint a hónapok óta tartó aszály a repcetermést is tönkretette. Miklós Géza, a Hargita megyei vízügyi igazgatóság vezetője szerint a száraz talajban még akkor sem garantált, hogy kikel a búza, ha 70 centiméter mélyre ültetik. „A szakma ilyen típusú szárazságra nem is emlékszik. Nagyon fontos lenne, hogy hulljon valami csapadék, különben a 2012-es tavaszi vetések is veszélybe kerülhetnek” – mondta lapunknak a szakember.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.