Már nincs kinek felújítani a Temes megyei Klopódia református templomát

templom

A Nagyzsámhoz tartozó Klopódia református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került

Fotó: Whalter Sinn

Megmentenék az utókor számára a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő nemesi lakot a megyei tanács újítaná fel, és része lenne egy kúriákat ismertető turistaútvonalnak. Nincs ennyire szerencsés helyzetben a Nagyzsámhoz tartozó település 19. századi református temploma, ami életveszélyes állapotban van. Bódis Ferenc esperes a Krónikának elmondta, már nincs aki számára felújítani az istenházát, tavaly eltemették az utolsó református hívőt.

Deák Szidónia

2025. május 17., 19:422025. május 17., 19:42

2025. május 17., 19:562025. május 17., 19:56

Megóvnák a pusztulástól a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék épület kezelését a Temes Megyei Tanács venné át azzal a szándékkal, hogy felújítsa a rendkívül romos állapotban található, 1840-ben épült nemesi lakot, majd ezt követően része lenne egy kastélyokat, kúriákat népszerűsítő turistaútvonalnak. Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács PSD-s elnöke április végén elmondta, a Nagyzsám községhez tartozó Klopódián található udvarház sürgős beavatkozást igényel, és

míg a felújításhoz szükséges tanulmányok és engedélyek elkészülnek, első lépésként állagmegőrzési munkálatokat végeznének az épületen, megjavítanák a tetőszerkezetet.

A tanácselnök hozzátette, a következő időszakban igyekeznek feltérképezni a megyében minden olyan történelmi jelentőségű műemléket, amely sürgős beavatkozást igényel, és létrehoznának egy kastélyokat, udvarházakat ismertető turistaútvonalat is. Mint Simonis fogalmazott, a projekt jelentős beruházást igényel, egyelőre keresik a finanszírozási forrásokat a kivitelezéshez.

templom Galéria

Wekerle Géza az első világháborút követően eladta a klopódiai udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének

Fotó: Wikipédia

Kastélyokat, udvarházakat népszerűsítő turistaútvonalat hoznának létre Temes megyében

A Temes megye déli részén, a szerb határ közelében található Klopódia első írásos említése 1323-ból származik „Bocorundia” néven, majd 1598-ban „Klopotiva” néven szerepel egy oszmán adóösszeírásban. A 18. században a Habsburg Birodalom részeként Klopódiát sváb telepesekkel népesítették be, majd 1862-ben cseh telepesek is érkeztek a faluba. Lakossága vallási szempontból is sokszínű volt, reformátusok, katolikusok és nazarénusok éltek a településen.

A településen 1840-ben Nyéky Antal építtetett udvarházat, amelyet nővére, Parnói Leona örökölt, majd 1889-ben az akkori magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor felesége, Parnói Gizella birtokába került. Wekerle Géza az első világháborút követően eladta az udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének, aki családjával 1951-ig, Párizsba történő meneküléséig használta a kúriát és a hozzá tartozó birtokot.

A hátrahagyott udvarház romos állapotban maradt, és a kommunista időszakban raktárként, táborhelyként és iskolahelyiségként használták, rendszerváltást követően a kastély visszakerült Maria-Rose Mociornițához, a tábornok dédunokájához, aki továbbadta a birtokot.

Az udvarház úgynevezett „parasztbarokk” stílusban épült, majd a 19. században a kor ízlésének megfelelően neoklasszicista stílusban építtették át, különlegessége a homlokzat kompozíciós tengelyéhez képest aszimmetrikusan elhelyezett, két toronnyal ellátott kis loggia, amely a szerkezeti megerősítésként szolgáló masszív támpillérekkel festői jelleget kölcsönöz az épületnek.

Míg a tervek szerint a Wekerle-kastélyt megmentik az utókor számára, nincs ennyire szerencsés helyzetben a település 19. századi, neoklasszicista stílusban épült református temploma. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese a Krónikának elmondta, Klopódia leányegyházközség Szigetfaluhoz tartozik, a szórványgyülekezetnek jelenleg nincs egyetlen tagja sem, tavaly temették el a településen az utolsó magyar református hívőt, Fülöp bácsit.

Idézet
Sajnálatos módon a gyülekezet megszűnt, a településen nincsenek már reformátusok, így istentiszteletet sincs kinek tartani” – mondta a több bánsági szórványgyülekezetben is szolgáló lelkipásztor-esperes.

Hozzátette, a környéken elenyésző a magyar lakosság száma, a legközelebbi település Gátalja, ahol nagyobb számban élnek magyarok, itt a katolikus egyház rendezvényei mellett a helyi RMDSZ is rendszeresen szervez eseményeket. Felidézte, az 1800-as években alakult klopódiai református gyülekezet német és cseh anyanyelvű volt, de néhány magyar család is tartozott hozzá. Református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került.

A cseh anyanyelvű hívek családi kapcsolataik révén áttelepültek az Arad megyei Nagyperegre vagy a Krassó-Szörény megyei Dunaszentilonára, utóbbiak az 1970-es években áttértek a baptista hitre. A német anyanyelvű hívek elhagyták a falut a kommunizmus idején, amikor a Ceauşescu-rendszer kiárusította őket, akik pedig maradtak, kiöregedtek. Utoljára az 50-es években szolgált magyar lelkész a településen, akkor egy kisebb számú református közösség élt Klopódián, azonban az évtizedek során sokan elrománosodtak, áttértek az ortodox hitre, a gyülekezet pedig kiöregedett.

templom Galéria

A templom sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is

Fotó: Whalter Sinn

Elhagyatottan áll a református templom, kihalt a református gyülekezet

„Már nincs akinek felújítani az istenházát, nincsenek magyar hívek a környéken. Míg élt Fülöp bácsi, ő gondozta a templomot és a temetőt is. Hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is. Fülöp bácsi halála óta elárvultan áll a templom, nem találtunk senkit, aki gondjaira bízhatnánk. Mivel nincs, aki felügyelje, rendszeresek a garázdálkodások a templom körül, már a kerítést is megbontották, a téglákat elhordták” – mondta lapunknak Bódis Ferenc esperes.

Néhány éve ismeretlen tettesek elvitték a templom egyik harangját, a helyiek szerint az újonnan épült ortodox templom építésénél használták fel, de bizonyítékok hiányában nem történt bűnvádi eljárás az ügyben. Rámutatott, az elnéptelenedett gyülekezet temploma sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, azonban csak idő kérdése, míg össze nem omlik. „Egyházkerületi szinten is fontolgatjuk, mi legyen a templom sorsa, fenntartó gyülekezet hiányában ugyanis nem tudjuk felújítani. Egyelőre keressük a megoldásokat, milyen más funkciót kaphatna a templom” – magyarázta a református lelkész.

Egyébként nem rendhagyó a klopódiai istenháza esete a környéken.

Mint Bódis Ferenc esperestől megtudtuk, a területileg Temes és Krassó-Szörény megyét felölelő Temesvári Református Egyházmegyének 2000-2300 a fenntartó tagsága, és számos műemlék temploma, parókiája vár felújításra. „A legnagyobb szomorúságunk, hogy azokat a templomokat sem tudjuk felújítani, ahol gyülekezet is van. Évtizedek óta próbálunk pályázati forrásokat találni például a nagybodófalvi templom felújítására, de sehonnan nem kapunk pénzt a tatarozásra. Megmentésre vár továbbá a Lugostól 10 kilométer távolságra található szapáryfalvi templom is, vagy a temesvári belvárosi templom – ahonnan az 1989-es forradalom indult – tetőszerkezetén és belső struktúráján is lennének javítási munkálatok – fejtette ki az esperes.

templom Galéria

A Temesvári Református Egyházmegyében a szapáryfalvi gyülekezet temploma is felújításra vár

Fotó: Wikipédia

A legnagyobb problémát a szórványgyülekezetek számára az elnéptelenedés jelenti, ugyanis elszórtan vannak már csak kisebb számú magyar közösségek, így például az itt szolgáló lelkészeknek is kihívást jelent egyik gyülekezetből a másikba eljutni. „Emberi erőforrás hiányában sem egyházi, sem kulturális rendezvényeket nem tudunk szervezni. Nagyon nagyok a távolságok, kevesen vállalják a hívek közül, hogy több tíz kilométert utazzanak egy-egy eseményre, például míg Fülöp bácsi élt, ő el-eljött fizetett fuvarral Végvárra istentiszteletre, de ez egyedi eset volt” – mondta az esperes.

A gyülekezetek elnéptelenedése mellett az elrománosodás veszélye is fenyegeti a megmaradt közösségeket, amire a magyar egyházaknak is szembe kell nézniük. „Lelkészeinknek ma már szükséges ismernie a román szaknyelvet is, ugyanis a szórványban a kauzális szolgálatok, mint a keresztelés, esküvő és temetés alkalmával két nyelven, a magyar mellett románul is hirdetjük az igét. Az utóbbi időben pedig azzal is szembesülünk, hogy vannak, akik csak románul igényelnék a szolgálatot, így kötelezővé kellett tennünk, hogy elsősorban magyar nyelven végezzük szolgálatainkat, csak román nyelven nem szolgálhatunk” – fejtette ki a Krónikának Bódis Ferenc esperes.

korábban írtuk

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt
2025. október 15., szerda

Laboratóriumi vizsgálat bizonyította: szándékosság állt a zöldtetős buszmegálló kiszáradása mögött

Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.

Laboratóriumi vizsgálat bizonyította: szándékosság állt a zöldtetős buszmegálló kiszáradása mögött
2025. október 15., szerda

Belépőjegyek vásárlásával támogatja a parajdi wellness-központot a Hargita megyei önkormányzat

A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.

Belépőjegyek vásárlásával támogatja a parajdi wellness-központot a Hargita megyei önkormányzat
2025. október 15., szerda

Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné

Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.

Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné