Már nincs kinek felújítani a Temes megyei Klopódia református templomát

Kastélyokat, udvarházakat népszerűsítő turistaútvonalat hoznának létre Temes megyében

A Temes megye déli részén, a szerb határ közelében található Klopódia első írásos említése 1323-ból származik „Bocorundia” néven, majd 1598-ban „Klopotiva” néven szerepel egy oszmán adóösszeírásban. A 18. században a Habsburg Birodalom részeként Klopódiát sváb telepesekkel népesítették be, majd 1862-ben cseh telepesek is érkeztek a faluba. Lakossága vallási szempontból is sokszínű volt, reformátusok, katolikusok és nazarénusok éltek a településen.

A településen 1840-ben Nyéky Antal építtetett udvarházat, amelyet nővére, Parnói Leona örökölt, majd 1889-ben az akkori magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor felesége, Parnói Gizella birtokába került. Wekerle Géza az első világháborút követően eladta az udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének, aki családjával 1951-ig, Párizsba történő meneküléséig használta a kúriát és a hozzá tartozó birtokot.

Elhagyatottan áll a református templom, kihalt a református gyülekezet

„Már nincs akinek felújítani az istenházát, nincsenek magyar hívek a környéken. Míg élt Fülöp bácsi, ő gondozta a templomot és a temetőt is. Hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is. Fülöp bácsi halála óta elárvultan áll a templom, nem találtunk senkit, aki gondjaira bízhatnánk. Mivel nincs, aki felügyelje, rendszeresek a garázdálkodások a templom körül, már a kerítést is megbontották, a téglákat elhordták” – mondta lapunknak Bódis Ferenc esperes.

Néhány éve ismeretlen tettesek elvitték a templom egyik harangját, a helyiek szerint az újonnan épült ortodox templom építésénél használták fel, de bizonyítékok hiányában nem történt bűnvádi eljárás az ügyben. Rámutatott, az elnéptelenedett gyülekezet temploma sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, azonban csak idő kérdése, míg össze nem omlik. „Egyházkerületi szinten is fontolgatjuk, mi legyen a templom sorsa, fenntartó gyülekezet hiányában ugyanis nem tudjuk felújítani. Egyelőre keressük a megoldásokat, milyen más funkciót kaphatna a templom” – magyarázta a református lelkész.

A legnagyobb problémát a szórványgyülekezetek számára az elnéptelenedés jelenti, ugyanis elszórtan vannak már csak kisebb számú magyar közösségek, így például az itt szolgáló lelkészeknek is kihívást jelent egyik gyülekezetből a másikba eljutni. „Emberi erőforrás hiányában sem egyházi, sem kulturális rendezvényeket nem tudunk szervezni. Nagyon nagyok a távolságok, kevesen vállalják a hívek közül, hogy több tíz kilométert utazzanak egy-egy eseményre, például míg Fülöp bácsi élt, ő el-eljött fizetett fuvarral Végvárra istentiszteletre, de ez egyedi eset volt” – mondta az esperes.

A gyülekezetek elnéptelenedése mellett az elrománosodás veszélye is fenyegeti a megmaradt közösségeket, amire a magyar egyházaknak is szembe kell nézniük. „Lelkészeinknek ma már szükséges ismernie a román szaknyelvet is, ugyanis a szórványban a kauzális szolgálatok, mint a keresztelés, esküvő és temetés alkalmával két nyelven, a magyar mellett románul is hirdetjük az igét. Az utóbbi időben pedig azzal is szembesülünk, hogy vannak, akik csak románul igényelnék a szolgálatot, így kötelezővé kellett tennünk, hogy elsősorban magyar nyelven végezzük szolgálatainkat, csak román nyelven nem szolgálhatunk” – fejtette ki a Krónikának Bódis Ferenc esperes.

korábban írtuk

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.