A Nagyzsámhoz tartozó Klopódia református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került
Fotó: Whalter Sinn
Megmentenék az utókor számára a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő nemesi lakot a megyei tanács újítaná fel, és része lenne egy kúriákat ismertető turistaútvonalnak. Nincs ennyire szerencsés helyzetben a Nagyzsámhoz tartozó település 19. századi református temploma, ami életveszélyes állapotban van. Bódis Ferenc esperes a Krónikának elmondta, már nincs aki számára felújítani az istenházát, tavaly eltemették az utolsó református hívőt.
2025. május 17., 19:422025. május 17., 19:42
2025. május 17., 19:562025. május 17., 19:56
Megóvnák a pusztulástól a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék épület kezelését a Temes Megyei Tanács venné át azzal a szándékkal, hogy felújítsa a rendkívül romos állapotban található, 1840-ben épült nemesi lakot, majd ezt követően része lenne egy kastélyokat, kúriákat népszerűsítő turistaútvonalnak. Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács PSD-s elnöke április végén elmondta, a Nagyzsám községhez tartozó Klopódián található udvarház sürgős beavatkozást igényel, és
A tanácselnök hozzátette, a következő időszakban igyekeznek feltérképezni a megyében minden olyan történelmi jelentőségű műemléket, amely sürgős beavatkozást igényel, és létrehoznának egy kastélyokat, udvarházakat ismertető turistaútvonalat is. Mint Simonis fogalmazott, a projekt jelentős beruházást igényel, egyelőre keresik a finanszírozási forrásokat a kivitelezéshez.
Wekerle Géza az első világháborút követően eladta a klopódiai udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének
Fotó: Wikipédia
A Temes megye déli részén, a szerb határ közelében található Klopódia első írásos említése 1323-ból származik „Bocorundia” néven, majd 1598-ban „Klopotiva” néven szerepel egy oszmán adóösszeírásban. A 18. században a Habsburg Birodalom részeként Klopódiát sváb telepesekkel népesítették be, majd 1862-ben cseh telepesek is érkeztek a faluba. Lakossága vallási szempontból is sokszínű volt, reformátusok, katolikusok és nazarénusok éltek a településen.
A településen 1840-ben Nyéky Antal építtetett udvarházat, amelyet nővére, Parnói Leona örökölt, majd 1889-ben az akkori magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor felesége, Parnói Gizella birtokába került. Wekerle Géza az első világháborút követően eladta az udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének, aki családjával 1951-ig, Párizsba történő meneküléséig használta a kúriát és a hozzá tartozó birtokot.
Az udvarház úgynevezett „parasztbarokk” stílusban épült, majd a 19. században a kor ízlésének megfelelően neoklasszicista stílusban építtették át, különlegessége a homlokzat kompozíciós tengelyéhez képest aszimmetrikusan elhelyezett, két toronnyal ellátott kis loggia, amely a szerkezeti megerősítésként szolgáló masszív támpillérekkel festői jelleget kölcsönöz az épületnek.
Míg a tervek szerint a Wekerle-kastélyt megmentik az utókor számára, nincs ennyire szerencsés helyzetben a település 19. századi, neoklasszicista stílusban épült református temploma. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese a Krónikának elmondta, Klopódia leányegyházközség Szigetfaluhoz tartozik, a szórványgyülekezetnek jelenleg nincs egyetlen tagja sem, tavaly temették el a településen az utolsó magyar református hívőt, Fülöp bácsit.
Hozzátette, a környéken elenyésző a magyar lakosság száma, a legközelebbi település Gátalja, ahol nagyobb számban élnek magyarok, itt a katolikus egyház rendezvényei mellett a helyi RMDSZ is rendszeresen szervez eseményeket. Felidézte, az 1800-as években alakult klopódiai református gyülekezet német és cseh anyanyelvű volt, de néhány magyar család is tartozott hozzá. Református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került.
A cseh anyanyelvű hívek családi kapcsolataik révén áttelepültek az Arad megyei Nagyperegre vagy a Krassó-Szörény megyei Dunaszentilonára, utóbbiak az 1970-es években áttértek a baptista hitre. A német anyanyelvű hívek elhagyták a falut a kommunizmus idején, amikor a Ceauşescu-rendszer kiárusította őket, akik pedig maradtak, kiöregedtek. Utoljára az 50-es években szolgált magyar lelkész a településen, akkor egy kisebb számú református közösség élt Klopódián, azonban az évtizedek során sokan elrománosodtak, áttértek az ortodox hitre, a gyülekezet pedig kiöregedett.
A templom sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is
Fotó: Whalter Sinn
„Már nincs akinek felújítani az istenházát, nincsenek magyar hívek a környéken. Míg élt Fülöp bácsi, ő gondozta a templomot és a temetőt is. Hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is. Fülöp bácsi halála óta elárvultan áll a templom, nem találtunk senkit, aki gondjaira bízhatnánk. Mivel nincs, aki felügyelje, rendszeresek a garázdálkodások a templom körül, már a kerítést is megbontották, a téglákat elhordták” – mondta lapunknak Bódis Ferenc esperes.
Néhány éve ismeretlen tettesek elvitték a templom egyik harangját, a helyiek szerint az újonnan épült ortodox templom építésénél használták fel, de bizonyítékok hiányában nem történt bűnvádi eljárás az ügyben. Rámutatott, az elnéptelenedett gyülekezet temploma sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, azonban csak idő kérdése, míg össze nem omlik. „Egyházkerületi szinten is fontolgatjuk, mi legyen a templom sorsa, fenntartó gyülekezet hiányában ugyanis nem tudjuk felújítani. Egyelőre keressük a megoldásokat, milyen más funkciót kaphatna a templom” – magyarázta a református lelkész.
Mint Bódis Ferenc esperestől megtudtuk, a területileg Temes és Krassó-Szörény megyét felölelő Temesvári Református Egyházmegyének 2000-2300 a fenntartó tagsága, és számos műemlék temploma, parókiája vár felújításra. „A legnagyobb szomorúságunk, hogy azokat a templomokat sem tudjuk felújítani, ahol gyülekezet is van. Évtizedek óta próbálunk pályázati forrásokat találni például a nagybodófalvi templom felújítására, de sehonnan nem kapunk pénzt a tatarozásra. Megmentésre vár továbbá a Lugostól 10 kilométer távolságra található szapáryfalvi templom is, vagy a temesvári belvárosi templom – ahonnan az 1989-es forradalom indult – tetőszerkezetén és belső struktúráján is lennének javítási munkálatok – fejtette ki az esperes.
A Temesvári Református Egyházmegyében a szapáryfalvi gyülekezet temploma is felújításra vár
Fotó: Wikipédia
A legnagyobb problémát a szórványgyülekezetek számára az elnéptelenedés jelenti, ugyanis elszórtan vannak már csak kisebb számú magyar közösségek, így például az itt szolgáló lelkészeknek is kihívást jelent egyik gyülekezetből a másikba eljutni. „Emberi erőforrás hiányában sem egyházi, sem kulturális rendezvényeket nem tudunk szervezni. Nagyon nagyok a távolságok, kevesen vállalják a hívek közül, hogy több tíz kilométert utazzanak egy-egy eseményre, például míg Fülöp bácsi élt, ő el-eljött fizetett fuvarral Végvárra istentiszteletre, de ez egyedi eset volt” – mondta az esperes.
A gyülekezetek elnéptelenedése mellett az elrománosodás veszélye is fenyegeti a megmaradt közösségeket, amire a magyar egyházaknak is szembe kell nézniük. „Lelkészeinknek ma már szükséges ismernie a román szaknyelvet is, ugyanis a szórványban a kauzális szolgálatok, mint a keresztelés, esküvő és temetés alkalmával két nyelven, a magyar mellett románul is hirdetjük az igét. Az utóbbi időben pedig azzal is szembesülünk, hogy vannak, akik csak románul igényelnék a szolgálatot, így kötelezővé kellett tennünk, hogy elsősorban magyar nyelven végezzük szolgálatainkat, csak román nyelven nem szolgálhatunk” – fejtette ki a Krónikának Bódis Ferenc esperes.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!