
Asztalos Csaba figyelmeztető jelnek tekinti a döntést
Fotó: Radu Tuta
A legfelsőbb bíróság döntése mellbevágó, érthetetlen, bátoríthatja azokat, akik a magyarokra nézve sértő kijelentésekkel élnének – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba, miután az általa vezetett Országos Diszkriminációellenes Tanács elvesztette a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevező Gheorghe Funarral szembeni pert.
2022. október 25., 19:262022. október 25., 19:26
Mellbevágónak, érthetetlennek, a kisebbségi jogok tekintetében pedig figyelmeztető jelnek, precedensértékű döntésnek nevezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, hogy a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevező Gheorghe Funarnak adott igazat a román legfelsőbb bíróság. Asztalos Csaba szerint nem lehet racionálisan megmagyarázni egy ilyen határozatot.
„Első ízben a bíróság úgy látta, a CNCD (egyhangú szavazással, különvélemény nélkül) azért marasztalta el Funart, mert a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevezte, holott a kolozsvári táblabíróság értelmezésében a nyilatkozat nem így hangzott el. Pedig ha visszanézzük az interjút, egy az egyben erről van szó” – idézte fel a 2020-as határozatot a Krónikának Asztalos Csaba.

Gheorghe Funarnak, Kolozsvár magyarellenességéről elhíresült volt polgármesterének adott igazat a román legfelsőbb bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve Tánczos Barna elleni perben.
A magyarellenességéről elhíresült egykori politikus a CNCD által rá kiszabott 2000 lejes bírság eltörléséért pereskedett. A testület azok után rótt ki pénzbüntetést Funarra, hogy 2014-ben, államfőjelöltként, egy televíziós vitában így fogalmazott:
„Közölje a jobb oldalamon ülő beszélgetőtársunkkal (Tánczos Barna szenátorral), hogy Romániában élünk (...) és ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román. Budapesten beszélhet magyarul, itt beszéljen románul. Ha én leszek Románia elnöke, biztosíthatom, hogy nem fog magyarul beszélni senki. A Román Televízióban sem.”
Asztalos a legfelsőbb bíróság hétfőn közölt döntésére reagálva a Krónikának azt mondta, csak sajnálatát tudja kifejezni ezekért a bírósági döntésekért.
Nem érti egy bíró, miért pejoratív, megalázó a magyar kisebbség számára, ha az anyanyelvét a lovak nyelvéhez hasonlítja? Ez mellbevágó” – fogalmazott a CNCD elnöke. Hozzátette: ezt a döntést hagyta most helyben a legfelsőbb bíróság, amelynek az indoklása még nem érkezett meg. A nyilatkozat Asztalos szerint nemcsak arról szólt, hogy a magyar kisebbség anyanyelvét a lovak nyelvéhez hasonlítja, hanem azt is jelentette: az érintett államfőjelölt megválasztása esetén betiltaná a magyar nyelv használatát a Román Televízióban, s vélhetően máshol is” – hangsúlyozta a diszkriminációellenes tanács elnöke.
„Ezek a döntések ártanak az interetnikai kapcsolatoknak. Nem járulnak hozzá ahhoz sem, hogy a romániai magyaroknak nagyobb bizalmuk legyen a román igazságszolgáltatásban a kisebbségi jogok tekintetében” – mondta lapunknak a CNCD elnöke. Megemlítette ugyanakkor: általánosítani sem szeretne, mivel voltak olyan ügyek is, amelyben a román igazságszolgáltatás a nemzetközi standardok szerint járt el. Pozitív példaként idézte fel Klaus Iohannis ügyét, a hírhedt „Jó napot, PSD” kezdetű nyilatkozatot, amikor a bukaresti táblabíróság fenntartotta a CNCD büntetésre vonatkozó döntését.
Negatív példaként említette, hogy az úzvölgyi temetőgyalázáskor az ügyész a végzésben azt írta le, hogy a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmus nem megalázó vagy uszító. Asztalos Csaba azt is elmondta: a mostani bírósági döntés bátoríthatja azokat, akik ilyen sértő kijelentésekkel élnének, hiszen egy precedensértékű határozatról van szó.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
1 hozzászólás