
Fotó: Gozner Gertrud
Magyari Tivadar szerint ennek ellenére korai elsiratni egyetlen szakot is.
A BBTE rektorhelyettese elmondta: egyes szakokon a tavalyi csekély érdeklődéshez képest idén jelentősen többen jelentkeztek, és lesznek olyanok is, amelyek iránt jövőre lesz nagyobb érdeklődés. Magyari szerint a BBTE 61 szakán közel 3000 elsőéves kezdi meg október elsején magyar nyelven tanulmányait, bár a tervezett vendéglátó-ipari menedzsment, illetve biotechnológia szakokat nem sikerült beindítani. Újdonságnak számít a területfejlesztés, a televízió és film, a földméréstan, valamint a mérnöki geológia szakok indulása. „Biztos, hogy a következő években szembesülni fogunk a magyar fiatalok körében is az egyetemi szakok iránti érdeklődés talán többszörös átrendeződésével, a magyar tagozatnak valóban folyamatos elemzésre lesz szüksége, nagy oktatásszervezési felelősséggel, hogy a szakok struktúrája és általában az oktatásban közvetített tudás fiataljaink orientációjának megfelelően alakuljon” – hangoztatta Magyari, aki az elmúlt időszak legnehezebb tanévének nevezte a tavalyit, mivel a bolognai rendszerre való áttérés nyomán egyszerre két évfolyam végzett, de az oktatási minisztérium és a rektori hivatal, illetve a karok között sem volt mindig egyértelmű a kommunikáció. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy a felsőoktatási rendszer nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, mint beiratkozáskor megígérték. „Jóllehet ez csak részben az egyetem hibája, és ott sem csak az egyik szint hibája; és jóllehet nekem és munkatársaimnak ennek előzményeiben nincs személyes felelősségem, az egyetem vezetőségének képviselője ként a BBTE nevében megkövetem az érintetteket, a kilátástalanságba és elkeseredettségbe ragadott diákságot” – jelentette ki a rektorhelyettes. Azt viszont sikerként könyvelte el, hogy a tavalyi 8-hoz képest idén 27 új, fiatal magyar oktató kezdi el munkáját a BBTE-n.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.