2007. április 17., 00:002007. április 17., 00:00
A változást azért szorgalmazták az avasújvárosiak, mert – bár a község nyolc települést számlál – általában a polgármester személyéről a népes ráksai lakosság dönt, és ők határoznak a községi tanácsosok többségéről is, a megválasztott elöljárók pedig a költségvetési pénzek nagy részét saját falujukba irányítják.
Az utóbbi években Avasújváros jórészt községi költségvetésből teremtette meg a különválás feltételeit: polgármesteri hivatalt, rendőrségi székházat és kultúrotthont építettek a faluban. „Remélem, ezután nekünk is jut pénz – nyilatkozta a Krónikának Hajdu Szilvia, aki szintén a leválásra voksolt. – Én az avasújvárosi főutcán lakom, de a járda még itt is járhatatlan, és tavaly óta nem működik a közvilágítás sem, mert arra sem futotta a költségvetésből.” Idéntől a települések számára leosztott pénzt egy számítógépes program segítségével határozza meg a pénzügyminisztérium megyei kirendeltsége. „Mivel kisebb lett a község, és a lakosok száma is jócskán csökkent, valószínűleg kevesebb lesz majd az Avasújvárosnak jutó pénz is, viszont ezt legalább magukra költhetik” – mondta Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A referendum eredményei alapján a Szatmár megyei prefektúra összeállít egy törvénytervezetet, amit a parlament elé terjeszt. A különválásról szóló döntés akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlamenti jóváhagyás után megjelenik a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat. „Hogy tartunk-e a közeljövőben helyhatósági választást Ráksán, még nem tudjuk – nyilatkozta Szabó. – Ez attól is függ, hogy mennyi idő alatt szavazzák meg a törvénytervezetet. Lehet, hogy csak a jövőre tervezett, országos helyhatósági választások után alakul meg az új község, Ráksa saját önkormányzata.”
Babos Krisztina
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Látogatottsági adatok