Nyomvonallesen. Szatmárnémeti körgyűrűjétől Óvárin keresztül létesül új gyorsforgalmi kapcsolat Magyarországgal
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Románia szárazföldi schengeni csatlakozása felgyorsítja a magyar határ mentén már létező utak összekapcsolását, felújítását, illetve újak létrehozását, utóbbiak közül pedig kiemelkednek az évek óta tervezett újabb magyar–román gyorsforgalmi kapcsolatok, melyek jelentősége fokozódik a szabad mozgásnak köszönhetően. Utánanéztünk, konkrétan hol tartanak Magyarországon a Nagyszalonta felé építendő M44-es autóút előkészületeivel, illetve hogyan áll az M49-es építése, mely Szatmárnémeti felé jelent majd gyorsforgalmi összeköttetést. Ugyanakkor emlékeztetünk arra is, éppen milyen szakaszban „álldogálnak” a partiumi oldalon építendő gyorsforgalmik.
2025. február 14., 19:222025. február 14., 19:22
2025. február 14., 23:412025. február 14., 23:41
Amint arról beszámoltunk, heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a minap a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon, a magyar–román kétoldalú, schengeni tagsággal összefüggő közúti infrastruktúra almunkacsoport ülése alkalmából, melyen a gyorsforgalmi kapcsolatok is terítékre kerültek.
Magyar Levente államtitkár szerint Románia csatlakozása a schengeni övezethez a magyaroknak azért fontos, mert ezzel egy nehezen átjárható határszakaszon szűnt meg az ellenőrzés. Hozzátette,
Az államtitkár kiemelte a most épülő M49-est, amely a harmadik autópálya-összeköttetés lesz a két ország között, de már elkezdődtek az M44-es előkészületei is.
Ennek kapcsán utánanéztünk, konkrétan hol tartanak Magyarországon a Nagyszalonta felé építendő M44-es előkészületeivel, illetve hogyan áll az M49-es építése, mely Szatmárnémeti felé jelent majd gyorsforgalmi összeköttetést.
Az M44-es autóút részben elkészült gyorsforgalmi út Kelet-Magyarországon, jelenleg több mint 90 kilométeren át fut Kecskemét–Nagykőrös–Kunszentmárton–Szarvas–Békéscsaba között. Ugyanakkor folyamatban van nyugati bővítése Kecskeméttől Szentkirályig (32 km); az idénre tervezett átadással megvalósul Békéscsaba csatlakoztatása a magyar gyorsforgalmi úthálózathoz.
Ez a változat azok után nyert „nemzetközi megerősítést”, hogy 2022 decemberében a bukaresti kormány jóváhagyta egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő M44-es autóút, illetve a román oldalon Nagyszalonta és határ között építendő gyorsforgalmi utat kapcsolná össze. Utóbbi a Nagyvárad és Arad között létesítendő autóút (DEx16) határ felé vezető elágazása lesz.
A magyar Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási portálja 2024 júliusában adott hírt az M44 gyorsforgalmi út (Békéscsaba) – országhatár (Nagyszalonta) közötti szakasz előkészítéséről. A tájékoztatás szerint a 2x2 sávos közúti összeköttetés nyomvonalának hossza nagyságrendileg 43 km, a nyomvonalon tervezetten 5 darab különszintű csomópontot alakítanak ki.
Az érintett települések a Békés vármegyei Murony, Békéscsaba, Békés, Doboz, Sarkad, Sarkadkeresztúr és Méhkerék. Az előkészítés nettó összege 5 084 000 000 forint (mintegy 12,5 millió euró), a beruházást a magyar állam finanszírozza. A projekt tervezett/tényleges befejezési dátuma 2028. 06. 01. a tavaly nyári tájékoztatás szerint.
Térképen az M44-es gyorsforgalmi nyomvonalvariánsai
Fotó: Beruhazas.gov.hu
A napokban Szarvas Péter békéscsabai polgármester számolt be újabb egyeztetésekről a pontos nyomvonal ügyében: a Facebook-oldalán közzétett térképen összesen négy változat szerepel arról, hogy milyen nyomvonalon mehetne az M44-es, és miként kerülhetné el Békéscsabát, Mezőmegyer városrészt. „Fontos hangsúlyozni, hogy az M44 Békéscsabát északról elkerülő, határig tartó szakaszának megépítése Békéscsaba stratégiai érdeke, hiszen ez a fejlesztés gazdasági növekedést és közlekedési fejlődést hozhat a térségbe” – írta az elöljáró. Aki szerint folytatódnak az egyeztetések, hogy „a lehető legjobb megoldás születhessen”.
Az M44-es határon inneni folytatása az egyelőre szintén még csak papíron létező Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi része. Az összesen több mint 130 kilométer hosszú, DEx16 néven futó új aszfaltcsíkot három szakaszra osztották, és mindhárom esetében kiírták már a versenytárgyalásokat a kivitelezésre, az érdeklődő cégek pedig le is adták pályázataikat. Sőt az egyik rész, a 3., Kisjenő és Arad között húzódó szakasz esetében már tavaly decemberben győztest is hirdettek: eszerint az ukrán Automagistral Pivden Kft. és a Bihar megyei Precon Transilvania Kft. építhetné meg a 40,7 kilométeres autóutat, áfa nélkül 2,97 milliárd lejért (597 millió euró).
A másik két szakasz esetében a hatóságok legutóbb januárra ígértek eredményhirdetést, de elmaradt. Az M44-es romániai folytatása a második, Nagyszalonta és Kisjenő közötti szakasz része. Ez 39,7 kilométeren át húzódik a Bihar és az Arad megyei kisváros között, amihez hozzáadódik a magyar határhoz vezető 10 kilométeres összekötő út. A Várad–Arad autóút első szakasza Nagyvárad és Nagyszalonta között épülhet majd 33,7 kilométeren át.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pénteken bejelentette, hogy az ukrán Automagistral Pivden Kft. és a Bihar megyei Precon Transilvania Kft. építheti meg a Várad–Arad autóút első szakaszát Nagyvárad és Nagyszalonta között. A győztes cégcsoportosulás ugyanaz, amely a harmadik szakaszra kiírt tendert is megnyerte, ám a vesztes cégek megóvták az eredményt. Ha az első szakaszon nem lesz óvás, 10 napon belül aláírhatják az áfa nélkül 2,3 milliárd lejes szerződést. A 33,7 kilométernyi gyorsforgalmi 24 hónap alatt épülhet meg.
Román–ukrán konzorciumnak ítélték az Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi út első szakaszának tervezési és építési jogát.
Az M49-es autót az M3-as autópálya meghosszabbításaként összesen 45 kilométeres távon teremt új közlekedési kapcsolatot Nyíregyháza és a román határ, illetve Szatmárnémeti között. A beruházás két részletben zajlik, az Ököritófülpösig tartó szakasz – ahol 2023 elején indultak el a munkálatok – 2026 őszén fejeződhet be.
A fejlesztés most zajló első ütemét a Duna Aszfalt Építő Zrt. kivitelezi: ennek során 28,15 kilométer hosszan jön létre az első útszakasz Mátészalka és Ököritófülpös között. A kivitelezés nettó szerződéses összege 138 046 671 674 forint (mintegy 340 millió euró), a beruházást a magyar állam finanszírozza.
Térképen az M49-es gyorsforgalmi nyomvonala
Fotó: Beruhazas.gov.hu
A szatmári térség gyorsforgalmi bekötését megteremtő projektben mind a pályaszerkezet, mind a hidak építését tekintve a kitűzött célok fölött teljesített a Duna Aszfalt Építő Zrt. 2024-ben, így kedvező helyzetből várja az idei folytatást – írta január végi összefoglalójában a munkálatok állásáról a Magyar Építők szakportál.
A második, több mint 17 kilométeres magyarországi szakaszt szintén a Duna Aszfalt építheti Ököritófülpös és Csenger-államhatár között 141 925 529 217 forintért (csaknem 350 millió euró), ennek átadási határideje 2027 augusztusának vége.
Elvileg akkorra elkészülhetne a romániai oldalon tervezett gyorsforgalmi út is a határ mentén fekvő Óváritól Szatmárnémetiig, hiszen a 11 kilométeres autóút kivitelezési ideje két év.
A bukaresti kormány tavaly januárban fogadta el a megépítéséről szóló határozatot, így azóta rendelkezésre áll a beruházás kivitelezéséhez szükséges 1 087 359 000 lej (218,5 millió euró). Mindjárt ezek után ki is írták a közbeszerzési eljárást, ám a tender lefolytatását öt hónapig felfüggesztették, mert az érdekeltek több mint 400 esetben kértek pontosítást a versenytárgyalással és a kivitelezéssel kapcsolatban.
Aztán tavaly szeptemberben közölték, hogy egy ukrán–román, egy román, egy magyar–román, egy török és egy román–török cég vagy cégcsoport tett ajánlatot a kivitelezésre. A magyar érdekelt fél a Duna Group Európa. Aztán a közlekedésügyi minisztérium november elején kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez, annak ellenére, hogy győztest még nem hirdettek. Akkor november végi időpontról volt szó, de azóta sem ismert az eredmény.
2023 elején indultak el a munkálatok az M49-es gyorsforgalmin
Fotó: Facebook/Lázár János
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szintén részt vett azon a múlt csütörtöki egyeztetésen, melyről Magyar Levente államtitkár is beszámolt. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalán közzétett beszámolójában csak általánosságokban hangsúlyozta az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út fontosságát. Ugyanakkor kijelentette:
Egyébként a romániai hatóságok nagyobbat is álmodtak: ötletek szintjén már létezik a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Suceava-gyorsforgalmi is. A Szatmárt Máramarossal összekötő szakaszról utóbbi megye elöljárója, Gabriel Zetea éppen a napokban közölt információkat.
Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány elvégzéséhez szükséges engedélyek beszerzése zajlik.
A szatmári körgyűrű sikeres példáját kell megismételni a nagybányai körgyűrű és a Szatmár felé kiépítendő összeköttetés esetében is” – mondta a Máramaros Megyei Tanács elnöke. Zetea szerint azon dolgoznak a szatmári kollégákkal együtt, hogy lendületet adjanak a projektnek, beszerezzék a szükséges engedélyeket és lezárják a finanszírozási kérelem előkészítését.
Mint ismeretes, Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt (2015), illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt (2020).
Nagyon derűlátó Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, aki elégedett a tárcájának szánt idei költségvetés összegével. Olyannyira, hogy mintegy 250 kilométernyi új gyorsforgalmi utat ígér az idei évre.
Eddig 80 százalékban készült el az eredetileg februári átadással tervezett Kolozs megyei gyorsforgalmi út, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal.
A közutakat kezelő társaság (CNAIR) bejelentette, hogy hétfőn aláírták a szerződést a Kolozsvár–Dés gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére meghirdetett versenytárgyalás győztesével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!