Óvtak. A török cégek szabálytalanságokra hivatkozva óvták meg a gyorsforgalmi út megépítésére kiírt pályázat eredményét
Fotó: Florin Birta/Facebook
Egyelőre nem írhatja alá a román útügyi hatóság a szerződést a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út megépítésére kiírt pályázaton győztesként kihirdetett konzorciummal, mivel két török cég óvást nyújtott be az eredmény ellen.
2025. január 06., 15:132025. január 06., 15:13
Mint arról beszámoltunk, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) december 16-án jelentette be, hogy a gyorsforgalmi út harmadik szakaszát az ukrán Automagistral Pivden Kft. és a Bihar megyei Precon Transilvania Kft. építheti meg.
Az Óvásokat Elbíráló Országos Tanácshoz benyújtott fellebbezésben a Kolin és Nurol cég a pályázat győztetésről szóló döntés érvénytelenítését és az ajánlatok újbóli kiértékelését kéri.
Az eredmény szerint
Román-ukrán konzorcium építheti a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út harmadik szakaszát – jelentették be hétfőn a közlekedési illetékesek.
A Kolinnak nincs szerződése autópályák vagy gyorsforgalmi utak építésére Romániában, a Makyol a Nagyszeben-Fogaras autópályán dolgozik, a Nurollal társulva a moldvai autópálya 3. tételén, és az észak-erdélyi autópálya Meszes alatt áthaladó alagutat is magában foglaló tételét is megnyerte, a Cengiz pedig a törökországi MAPA-val társulva a Nagyszeben-Pitești autópálya 2. tételére kötött szerződést – számolt be az Economedia.
A török kivitelező elismerte, hogy a műszaki ajánlatban gépelési hiba történt.
Óvásukban azt kifogásolják, hogy nem egy munkanapon belül, hanem csak december 23-án, két nappal a kifogásolási határidő lejárta előtt kaptak betekintést az ajánlattételi dokumentációba.
az 1., Nagyvárad és Nagyszalonta közötti szakasz 33,7 kilométer, a 2., Nagyszalonta és Kisjenő közötti szakasz 39,7 kilométer (amelyhez hozzáadódik a magyar határhoz vezető összekötő 10 kilométeres út), valamint a 3., Kisjenő és Arad közötti rész 47,07 kilométer (amelyhez hozzáadódik az Arad iparnegyedéhez vezető 2,9 kilométeres összekötő út).
Mint ismeretes, a projekt az aradi és bihari önkormányzatok, a CNAIR és a közlekedési minisztérium közötti partnerség keretében valósul meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!