Fotó: Wikipédia
A bukaresti kormány jóváhagyta hétfői ülésén egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóút, illetve a román oldalon Nagyszalonta és határ között építendő gyorsforgalmi utat kapcsolná össze.
2022. december 19., 20:242022. december 19., 20:24
2022. december 20., 13:262022. december 20., 13:26
A hétfőn elfogadott memorandum felhatalmazza a bukaresti szállításügyi minisztériumot, hogy a terv megvalósítása érdekében megállapodást írjon alá a magyar féllel egy szakértőkből álló közös munkacsoport megalakításáról, amely meghatározza a határon áthaladó út nyomvonalát és műszaki paramétereit.
A dokumentum szerint a magyar javaslat nem tartalmaz határátkelőt.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk – az Arad megyei és Békés megyei önkormányzat elnökének egyeztetése nyomán –, Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi út a magyarországi M44-es útra.
Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi a magyarországi M44-es útra, ehhez pedig új határátkelő létesítésére is szükség lesz.
Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt (2015), illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt (2020).
A harmadik átkelő várhatóan Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, és Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka-Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről tavaly áprilisban írt alá megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Claudiu Năsui román gazdasági, vállalkozási és idegenforgalmi miniszterrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!