Templom és bölcsőde: az egyházi kompexumot 2017-ben adták ét jelentős magyarországi kormánytámogatással
Fotó: Makkay József
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradt egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a református gyülekezetben Szászfenesen. Az egyházközség vezetői úgy érzik, hogy miközben az általuk felépített intézményt ingyenesen használja az önkormányzat, nekik gyakorlatilag semmilyen beleszólásuk nincs annak működésébe. Albert Zoltán alpolgármester szerint ugyanakkor a magyar bölcsődei csoport működése biztosított, a felvétel pedig meghatározott kritériumok szerint történik.
2026. augusztus 28., 07:592026. augusztus 28., 07:59
„Azt szeretnénk, ha normális viszony lenne köztünk és a polgármesteri hivatal között” – talán ez a mondat foglalja össze leginkább mindazt, amit Máté István, a szászfenesi református egyházközség lelkipásztora megfogalmazott. A templom környékén tett terepszemle és az egyházközség vezetőivel folytatott beszélgetés során ugyanis évek alatt felgyűlt magyar sérelmek rajzolódnak ki a Kolozsvár alvóvárosának számító, 52 ezer lakosú nagyközségben.
A telken uniós támogatással idősek számára épül nappali központ. A gyülekezet képviselői elsősorban nem azt kifogásolják, hogy közintézmény épül melléjük, hanem azt, hogy szerintük a létesítmény elhelyezése nem veszi figyelembe a templomot és annak környezetét.
Máté István szerint a látványtervet ugyan megmutatták nekik a polgármesteri hivatalban, de érdemi egyeztetés nem előzte meg a beruházást. Azt kérték, hogy fordítsák meg az épület tájolását, mert jelenlegi elhelyezésében az utca felől részben eltakarja a templomot.
Máté István lelkipásztor (balról), Both Anikó presbiterasszony és Kiss György főgondnok
Fotó: Makkay József
A konfliktus hátterében egy régebbi történet is meghúzódik. A gyülekezetben úgy emlékeznek, hogy korábban ígéretet kaptak: a templom melletti területet rendbe tehetik, befásíthatják, és az az istenháza környezetének részévé válhat.
Albert Zoltán szászfenesi alpolgármester azonban lapunknak azt mondta, ilyen ígéretről nincs tudomása. Ha tett is ilyen kijelentést az előző polgármester, Horia Șulea, annak nem volt semmilyen törvényes alapja. Felidézte, hogy annak idején ezer négyzetméter volt az a felső határ, amelyet egy-egy igénylő egyházközség megkaphatott. A reformátusok ezen a területen építették fel a templomot és a bölcsődét (az istenház építési költségének több mint felét, a kisdedóvóét teljes egészében a magyar állam finanszírozta), az önkormányzat pedig utat alakított ki előttük. A kerítésen kívüli területet valóban az egyház tartotta rendben, ez azonban az alpolgármester szerint hivatalosan soha nem tartozott az egyházközséghez.
Az önkormányzat később több lehetőséget mérlegelt a telek hasznosítására.
Amikor szóvá tettük az építési telket ellepő gazt – a templom környéke egy hatalmas bozóttenger lett –, az alpolgármester azt mondta, erről nem tudott, mert az iskolai tanév vége óta nem járt a helyszínen, és senki nem jelezte neki a problémát. Ígéretet tett arra, hogy felszólítják a kivitelezőt a terület rendbetételére.
A gyülekezet másik visszatérő panasza a templom előtti szabálytalan parkolás. A lelkipásztor szerint az is előfordult, úgy álltak meg gépkocsival, hogy alig lehetett kinyitni a templom ajtaját. Az alpolgármester viszont egyértelművé tette a Krónika számára, hogy az ott parkolók szabálytalanul járnak el: többször küldte már a helyszínre a helyi rendőrséget, amely bírságolt is. Az út túloldalán ugyanakkor fizetős parkoló áll az autósok rendelkezésére.
Gaztenger a templom melletti telken
Fotó: Makkay József
A templom körüli állapotoknál jóval érzékenyebb kérdés a református egyházközség által létrehozott bölcsőde helyzete Szászfenesen, ahol a 4700 lelkes magyar közösség számaránya 9 százalékosra tehető. Az intézmény öt éve működik, az épületet az egyházközség adta át ingyenes használatra az önkormányzatnak.
A lelkipásztor szerint éppen ez okozza a legtöbb keserűséget. Az egyházközség nem kap bérleti díjat az épületért, és nincs rálátása arra sem, kiknek a gyermekei járnak oda. Máté István elmondása szerint azt sem tudják, a mintegy húsz gyermek közül hány származik magyar családból. Korábban több magyar szülő is hozzá fordult panaszával, mert gyermeke nem jutott be a magyar bölcsődei csoportba.
„Mi átadtuk az épületet a polgármesteri hivatalnak, amiért bért nem fizetnek, beleszólásunk nincs abba, hogy milyen szülő gyereke kerülhessen a bölcsődébe. Gyakorlatilag semmibe nincs beleszólásunk, de ha valami gond van a meleg vízzel, fűtéssel, bármivel, akkor rögtön minket vesznek elő” – sérelmezte a lelkipásztor.
Albert Zoltán, Szászfenes község alpolgármestere próbálja tisztázni a konfliktusok okait
Fotó: RMDSZ, Szászfenes
Az öt évvel ezelőtti szerződés alapján a közüzemi szerződéseket át kellett volna írni, ez azonban Máté István szerint nem történt meg. Így az egyházközség számlázza tovább a vizet, gázt és más költségeket az önkormányzatnak. A kifizetéssel nincs gond, hangsúlyozta, a rendszer azonban fölösleges bürokráciát és munkát jelent számukra. Az egyházközség saját költségén kazánt is felszerelt, amelynek felülvizsgálatát szintén maga fizeti.
A lelkipásztor szerint nem elsősorban ezek a kiadások fájnak nekik, hanem az az érzés, hogy természetesnek tekintik az egyház kiszolgáltatott helyzetét.
Az ötéves szerződés most lejárt, új megállapodás pedig egyelőre nincs.
Az egyházközségben ezért az is felmerült, hogy más fenntartási formát kellene keresni, mert a polgármesteri hivatal nem volt igazi partnere az egyházközségnek.
Nem illeszkedik a templom melletti környezetbe az épülő új otthon
Fotó: Makkay József
Albert Zoltán RMDSZ-es alpolgármester más oldalról közelíti meg a kérdést. Szászfenesen eleve súlyos bölcsődei helyhiánnyal küzdenek. Évente mintegy ötszáz gyermek születik a községben, miközben nagyjából 200–250 számára tudnak bölcsődei helyet biztosítani. A román csoportok mintegy kétszáz férőhelye mellett a magyar csoport 21 hellyel működik.
Az új törvényi szabályozások miatt az intézmények szakmai irányítása időközben átkerült a tanügyi rendszerbe. A magyar csoporttal magyar pedagógusok foglalkoznak, az asszisztens román anyanyelvű. A beiratkozásról, és a gyerekek felvételéről az alpolgármester azt mondta, világosan meghatározott kritériumok alapján történik. Eleve előnyt élvez az a szülő, aki nem tölti ki a teljes kétéves gyermeknevelési szabadságot, hanem korábban visszamegy dolgozni.
Ezt követően kolozsvári mintára bevezették, hogy valamely történelmi magyar egyháztól származó igazolással lehessen alátámasztani a magyar kötődést. Vegyes házasságban élő családok gyermekei természetesen ugyanúgy bekerülhetnek. Az alpolgármester szerint jelenleg minden oda járó gyermek családja rendelkezik ilyen igazolással.
Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.
Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Máté István helyi lelkipásztort, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesét, hogy az elmúlt években hány igazolást állított ki a helyi bölcsőde számára. A válasza az volt, hogy a bölcsőde fennállása óta egyet-kettőt.
,,Az számunkra nem megoldás, hogy valaki igazolást hoz Székelyföldről, Kolozsvárról vagy bárhonnan, miközben a mi református gyülekezetünk gyerekei nem jutnak be a bölcsődébe. Ha kikerülik azt az egyházközséget, amelyik az épület tulajdonosa, akkor kinek épült az egyházi intézmény?” – fogalmazta meg aggályait Máté István.
Albert Zoltán a bölcsődei helyek növelése kapcsán azt mondta a Krónikának, hogy mivel Szászfenesen kritikus a helyzet, a meglévő bölcsődei kapacitásukat folyamatosan bővítik. Az új beruházások révén újabb magyar csoportot is tudnának indítani, ha erre igény lenne, de úgy fogalmazott, magyar részről egyelőre nem tapasztal jelentős túljelentkezést.
– fogalmazott.
Rálátás a református épületegyüttesre
Fotó: Makkay József
A bölcsőde létrehozásának idején Horváth Anna volt az Erdélyi Református Egyházkerület óvoda- és bölcsődefejlesztési programjának felelőse. Szerinte fontos tisztázni, hogy nem szászfenesi sajátosságról van szó: a program keretében létrehozott intézményeket az egyházak más településeken is ingyenes használati szerződéssel adták át az önkormányzatoknak. „Sehol nem fizetnek a polgármesteri hivatalok bért az átvett óvoda- és bölcsődeépületekért” – fogalmazott. Az önkormányzatok ehelyett vállalták a közüzemi költségeket és az alkalmazottak fizetését.
Horváth Anna szerint azt is érdemes különválasztani, hogy magyar nyelvű intézményről vagy kizárólag magyar gyermekek számára fenntartott intézményről beszélünk. A támogatási program célja magyar tannyelvű csoportok létrehozása volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag magyar vagy református gyermekek járhatnak oda.
Az egyház több helyen segít a családoknak a jelentkezési iratok összeállításában, a gyermekeknek azonban meg kell felelniük a nyilvános felvételi feltételeknek.
Arra a felvetésre, hogy magyar szülők gyermekei esetleg kiszorulnak a magyar csoportból, Horváth Anna szerint konkrét eseteket kellene megvizsgálni. Az érintett szülőktől kellene megtudni, miért utasították el a jelentkezésüket, és összevetni az indokokat a felvételi kritériumokkal. A férőhelyhiány ugyanis más településeken, köztük Kolozsváron is rendszeresen feszültséget okoz.
A megbotránkoztató rajzot a napközi pedagógusai festették át
Fotó: Makkay József
A szászfenesi történet két, egymástól részben eltérő képet mutat. Az egyházközség szemszögéből egy magyar közösség saját erőfeszítéssel és jelentős magyarországi támogatással létrehozott egy intézményt, amelynek működésére ma alig van ráhatása. Ehhez társul a templom körüli rendezetlenség, a szomszédos beruházás miatti elégedetlenség és mindenekelőtt az az érzés, hogy az önkormányzat nem tekinti valódi partnernek a gyülekezetet.
A munkába érkező óvónők a trágár rajzot hamar átfestették virágokkal övezett pillangóvá, a gyülekezet tagjait azonban megbotránkoztatta a történet.
A templom körüli telekvitát az egyházközség főgondnoka, Kiss György azért is tartja méltatlannak, mert a kommunista hatalomátvételt követő államosításkor legalább kétszer ekkora telket sajátított ki az állam a szászfenesi református gyülekezettől. A két világháború között erre akart a helyi egyházközség templomot építeni, azonban a háború ezt megakadályozta, a kisajátított telek helyett azonban nem kaptak más területet a rendszerváltás után.
Ezért is örültek volna annak, ha a polgármesteri hivatal bérleti díjat fizet a református egyháznak a bölcsődéért, ahogyan teszik a magyar iskola esetében: a főúton található tanintézet épületét a polgármesteri hivatal a római katolikus egyháztól bérli.
Horváth Anna szerint bizonyos szinten túlmenően az egyházi beavatkozás már diszkriminációs problémákat vethetne fel
Fotó: Borbély Fanni
A polgármesteri hivatal és az egyházközség közötti feszültség kézzelfogható. Máté István nyomatékosítja, hogy az egyház nem kiváltságokat kér, hanem azt, hogy partnerként kezeljék. „Azt szeretnénk, ha normális viszony lenne köztünk és a polgármesteri hivatal között. Ha például a szomszédunkba tervezett építkezésről, ami eltakarja az utca felől a templomot, előzetesen kikérték volna a mi véleményünket is” – jelentette ki.
Éppen ebben van a szászfenesi vita lényege. Nem pusztán arról szól, ki vágja le a gazt, ki fizeti a kazán felülvizsgálatát, vagy ki dönt huszonegy bölcsődei hely sorsáról. Sokkal inkább arról, hogy egy gyorsan növekvő, román többségű településen miként tudja intézményeit és érdekérvényesítő képességét megőrizni az őshonos magyar közösség – és képes-e ehhez valódi partnerként maga mellé állítani a helyi önkormányzatot.
Szászfenesen 2017-ben szentelték fel az Erdély számos vidékéről verbuválódott református gyülekezet új templomát. Karácsony előestéjén beszélgettünk dr. Máté István lelkipásztorral, és esperessel közösségépítésről és az egyházi ünnepek jelentőségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
Filmbe illő üldözés zajlott Kolozsvár utcáin: egy 25 éves fiatalember ellopott egy autót, amivel elmenekült. A rendőrök rövid időn belül rábukkantak a járműre, a sofőr azonban nem állt meg, hanem tovább menekült. Hosszú üldözés után ártalmatlanították.
Nagybánya egyik lakónegyedéből jelentették a medve felbukkanását hétfőn.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 34 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 26 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!