
A Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor Brassó történelmi központjában, a Szent János utca 7. szám alatt
Fotó: Brassói ferences templom/ Facebook
Befejeződtek a brassói ferences Szent János Római Katolikus Templom tetőszerkezeti javítási munkálatai – olvasható a templom Facebook-oldalán.
2023. április 28., 13:532023. április 28., 13:53
2023. április 28., 13:582023. április 28., 13:58
Amint a bejegyzés részletezi, a műemléktemplom tetőszerkezete teljes körű felújításra szorult, mivel az az évek során nagy mértékben elavult, így sajnos már beáztak a falak, további károkat okozva az épület belsejében.
Fotó: Brassói ferences templom/ Facebook
Amint az erdélyi ferencesek honlapján olvasható, a pályázat keretében 15 millió forintot ítéltek meg a támogatásra. A templom javítása során elengedhetetlen volt a teljes héjazati felújítás, a tető tartószerkezetének javítása, a sekrestye feletti, tönkrement bádogfödém tetőcserépre való cseréje.
Figyelmet fordítottak arra, hogy az új cserepek olyan típusúak legyenek, amelyek megfelelnek a templom építészeti stílusának, a műemlékvédelmi szempontoknak
Fotó: Brassói ferences templom/ Facebook
A munkálatok során az elöregedett vagy sérült cserepeket eltávolították, és megtisztították a helyüket, hogy új tetőcserepeket helyezhessenek el. Ezt követte a tetőtér szakszerű takarítása, majd a vízszigetelő réteg elhelyezése, a helyi faelemek javítása, cseréje. A tetőszerkezet faelemeit kezelték biológiai kórokozók ellen és tűzvédelmi szempontból.
Fotó: Brassói ferences templom/ Facebook
„Figyelmet fordítottunk arra, hogy az új cserepek olyan típusúak legyenek, amelyek megfelelnek a templom építészeti stílusának, műemlékvédelmi szempontból megfelelőek és tartósak a környezeti hatásokkal szemben.
A Keresztelő Szent János ferences templom és kolostor Brassó történelmi központjában, a Szent János utca 7. szám alatt található. A kolostort és a hozzá tartozó gótikus templomot a késő középkorban építették, és a klarisszák (ferences nővérek) használták. A Magyar Helynökség 1507-ben fogadta el a kolostor alapítását. A ferences rendet 1530-ban elűzték, ezután raktárnak és kórháznak nevezték ki az épületeket, a templomot 1644-től az evangélikusok használták.
A 20. században többször felújították. A templom külső megjelenésének meghatározó eleme a nyeregtető nyugati felére támaszkodó faszerkezetű harangtorony. A templom bejárata egy folyosóról nyílik, de az 1725-ös átalakításig északról, a kolostor folyosójáról is nyílt egy bejárat. Az ennek kőkeretét díszítő 17.század közepi, késő reneszánsz dombormű ma is látható. A templom oltárai 1725 és 1729 között a rend műhelyeiben készültek, mai boltozata 1834-ben épült, belső díszítőfestését pedig 1928-ban Hans Bulhardt készítette – szerepel a templom honlapján.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!