Fotó: Facebook/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Közel kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Böcskei László megyéspüspök a Krónikának elmondta: a háromévesre tervezett munkálatokat már ősszel elkezdenék.
2017. június 14., 11:322017. június 14., 11:32
Közel kétmilliárd forintos támogatást nyújt a magyar kormány Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épülete, a római katolikus püspöki palota felújítására. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent 2017/1366-os számú, június 12-i keltezésű kormányhatározat értelmében az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapná meg a barokk palota tulajdonosaként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
2018-ban további 908 millió forintos támogatás érkezne Váradra, míg 2019-re újabb 268 millió forintot irányoz elő Budapest.
Böcskei László megyéspüspök a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a támogatásból az impozáns ingatlan teljes külső és belső felújítását elvégzik, így az megőrizheti egységét. Előzőleg ugyanis a püspökség már készített egy uniós pályázatot e célra, de az csupán a több épületszárnyból álló ingatlan kétharmadát tartalmazta, a maradék egyharmadra a püspöki hivatal székhelyeként nem igényelhettek uniós pénzt, magyarázta lapunknak az egyházi elöljáró.
hangsúlyozta Böcskei László. Kifejtette, az uniós pályázaton ezt nem fogadták el, és mivel egységes épületről van szó, az egyház úgy döntött: egyben tartja a funkciókat. „A mostani támogatással meg lehet valósítani a teljes épület felújítását. Ezt három évre tervezzük, mivel éves lebontású a támogatás, és három szakaszban valósulna meg” – részletezte a megyéspüspök.
Fotó: Facebook/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A célnak megfelelően, elképzeléseikhez mérten készítették eddig is a terveket, tette hozzá. „A tervek megvannak, szinte naprakészen a rendelkezésünkre állnak, most folyik a végső engedélykibocsátás, az építkezési engedélyre várunk” – magyarázta Böcskei László, aki azt reméli, már ősszel elkezdhetik a kivitelezést. Ezt az is elősegíti, hogy a Körösvidéki Múzeum – mely még mindig elfoglalja a palota néhány termét –, a nyári hónapokban kiköltözik az egyháznak több mint tíz éve visszaszolgáltatott ingatlanból.
„Annyiban talán előnyösebb a helyzetünk, hogy a külső munkálatok megkezdése nem függ attól, hogy a múzeum itt van, vagy nincs, azt el tudjuk kezdeni még a költözés ideje alatt” – részletezte az egyházi elöljáró, aki szerint az első ütemben a tetőzet és a külső homlokzatok felújítása kezdődne el, majd a következő évben kerülne sor a belső terek restaurálására.
Mint arról korábban beszámoltunk, az egyház multifunkcionális kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként hasznosítaná a barokk palotának a Körösvidéki Múzeum elköltözésével felszabaduló termeit.
Fotó: Oradea.ro
A palotában elsősorban a püspökség közgyűjteményei, egyházi múzeuma kapna helyet, míg a harmadik szárny továbbra is a püspöki hivatal székhelye maradna. Az ingatlan felújítása, hasznosítása műemlékvédelmi szempontok szerint történne. Az uniós pályázat célkitűzései között szerepelt a palota statikai megerősítése és restaurálása, felszerelése, múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján, látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre.
a műemlék épületben zenei, képzőművészeti, múzeumpedagógiai, tudományos rendezvényeknek biztosítana helyet. A felújítást követően az épített örökség, a festett termek, freskók, kő- és faépítészeti elemek is láthatóvá válnának. A püspökségi gyűjteményeket – liturgikus ötvöstárgyakat, miseruhákat, faszobrokat, a barokk képtárat és metszetgyűjteményt – szintén megtekinthetnék a látogatók.
Közösségi térnek, multifunkcionális látogatóközpontnak szánja az egyház a Körösvidéki Múzeum elköltözésével végleg birtokába kerülő nagyváradi római katolikus püspöki palotát.
A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év után el kellett volna költöznie, új székhely hiányában maradt. Az 1762 és 1776 között épült püspöki palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!