Voksvárás. Június 9-én rendezik a helyhatósági választásokat Romániában, egy időben az európai parlamenti megmérettetéssel
Fotó: Veres Nándor
Kisebbségben is jó esélyekkel pályázik újrázásra Maros megye és Vásárhely magyar elöljárója, hiszen román ellenfeleik ezúttal sem fogtak össze a június 9-ei helyhatósági választások előtt. Ugyanakkor Péter Ferenc és Soós Zoltán sem dőlhet hátra. A székelyföldi megyék és megyeszékhelyek jelöltjeit ismertető összeállításunkból továbbá kiderül, Hargita és Kovászna megyében nem (csak) a magyar–magyar verseny miatt aggódnak az RMDSZ-es favoritok.
2024. május 27., 10:012024. május 27., 10:01
2024. május 27., 11:212024. május 27., 11:21
Maros megye és székhelye, Vásárhely annak ellenére „virít” ma is zöldben (a politikai pártpalettán hagyományosan az RMDSZ-nek és a magyar vezetőknek tulajdonított színnek megfelelően), hogy kisebbségben a magyarság: a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a megye 518 ezer lakosából 252 ezren románok, 165 ezren magyarok és csaknem 45 ezren romák (ők azok, akik nemzetiségüket is bejelölték, a valóságban nagyobbak a számok).
A harmadik megyei tanácselnöki mandátumát megcélzó RMDSZ-es Péter Ferenc jelöltségének iktatásakor úgy fogalmazott: az elmúlt nyolc év munkájának teljes felelősségével száll ismét versenybe, a megye minden lakosának – magyaroknak és románoknak – az érdekeit szolgáló fejlesztésekre hivatkozva, amelyeket „közös akarattal és erővel értek el” ebben az időszakban.
Mintegy 25 ezer támogató aláírás kíséretében iktatta jelöltségét pénteken egy újabb elnöki mandátumra a Maros megyei önkormányzat élén Péter Ferenc, az RMDSZ politikusa, aki nyolc éve vezeti a testületet – tudatta az RMDSZ Maros megyei sajtóirodája.
Péter Ferenc dolgát megkönnyíti a román szavazók dolgának megnehezítése, hiszen Maros megyében nem jutott egyezségre a két kormánypárt, és külön listákat és jelölteket indít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis nem volt hajlandó a nemzeti liberálisok (PNL) jelöltje, Mara Togănel volt prefektus mögé beállni, inkább Dumitrița Gliga parlamenti képviselőt küldi versenybe.
Péter Ferenc harmadik mandátumára készül a Maros Megyei Tanács élén
Fotó: Haáz Vince
Az országos szinten ellenzéki erők közül az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megyei vezetőjét, parlamenti képviselőjét, Adrian Giurgiut jelölte, míg A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) fiatal történész-politológus „titánját”, az RMDSZ-t elszigetelő és diszkrimináló politikával vádoló Răzvan Birót, a párt 29 éves megyei vezetőjét és országos főtitkárhelyettesét veti be.
Máthé Zsolt Péterről van szó, akinek neve legutóbb a 2016-os kampányban merült fel, mégpedig a PNL marosludasi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ félrevezetési kísérletre gyanakodva megtámadta a bíróságon a jelölt indulását a választásosokon, ám nem járt sikerrel Máthéval szemben. Akinek „csendben” sikerült 4500 támogató aláírást összegyűjtenie, ráadásul a hírek szerint nem is nagyrészt Ludason, hanem sok szignót például Nyárádtőn kapott. A hivatalos jelöltek névsorát Axente-Ciprian Degan (PRM) és Dan-Sorin Mașca (POL) egészíti ki.
Belépnének. Nyolcan pályáznak a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségre
Fotó: Haáz Vince
Szintén nyolcan szállnak versenybe az immár csak jelképesen „frontvárosnak” nevezett Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, ahol a jelenlegi magyar elöljáró, Soós Zoltán szintén jó esélyekkel indul, azzal együtt, hogy a megyeszékhely 116 ezer lakosából csak valamivel több, mint 40 ezren vallották magukat magyarnak a legutóbbi népszámláláson (amelyen sok lakos nemzetiségét nem regisztrálták).
A leginkább talán a PNL bízott az általa támogatott független jelölt felülkerekedésén, hiszen még februárban kész tények elé állította a többi pártot a távozó városi elnöke, Horaţiu Suciu szívsebész professzor nevesítésével. Csakhogy a húzás nem jött be, sőt Rodica Baciu gazdasági szakember, Cosmin Adrian Pop üzletember, illetve Dorin Florea, a Maros-parti város egykori „rettegett” elöljárója, Soós elődje személyében összesen ötre emelkedett a papíron független jelöltek száma.
Mellettük pártszínekben indul Radu Mircea Pescar üzletember az Egyesült Jobboldal Szövetség, Radu Bălaş újságíró a Szabad Emberek Pártja, illetve Cristian Vântu orvos a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltjeként.
Soós Zoltán erejét a kihívók megosztottsága növeli
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltán szerint a június 9-ei helyhatósági választáson a marosvásárhelyieknek arról kell dönteniük, hogy a város tovább menjen a fejlődés útján, vagy megtorpanjon és visszaforduljon. „Két legnagyobb riválisom ebben egyetért: egyik sem akar fejlődést, egyik sem akar tovább menni. Az egyik azt mondja, jöjjön vissza a semmittevés időszaka, a másik meg gyógyítani akar valamit, ami nem beteg, hanem fejlődik” – fogalmazott Soós Zoltán.
– mi sem bizonyítja jobban a közeledést, hogy Florea „jobbkeze”, Claudiu Maior vezeti a PSD városi tanácsosi listáját.
Fotó: Veres Nándor
Talán Floreánál is nagyobb rivális Horaţiu Suciu, akire fentebbi nyilatkozatában bizonyára másodikként utalt Soós, és akiről korábban azt mondta: nagyra értékeli orvos professzorként végzett munkáját. Sőt azt is elárulta: évekkel ezelőtt megműtötte a polgármester egyik gyermeke szívét, és ezzel megmentette az életét. Ugyanakkor a magyar polgármester esélyeit tovább növeli, hogy a két fő román rivális inkább egymás szapulásával van elfoglalva.
Marosvásárhelyt etnikai hovatartozástól, kortól és foglalkozástól függetlenül mindannyiunk számára jobb hellyé kell tenni – hangoztatta Soós Zoltán polgármester csütörtökön, miután a választási irodában iktatta jelöltségét.
hiszen bár az egyetlen polgármester- és a tanácselnökjelölt támogatása tekintetében megállapodott az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), a közös pártlista ügyében sehogy sem közeledtek az álláspontok, így az EMSZ külön listát indított Vásárhelyen.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi „frontvárostól” keletre fekvő székelyföldi megyékre, megyeszékhelyekre tekintve
Ugyanis bár a Hargita megye élén negyedik mandátumát taposó Borboly Csaba márciusban még azt jelentette be, indul az ötödikért is, április közepén az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) – hosszas egyeztetési folyamat után – Bíró Barna Botondot, az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnökét nevezte meg a szövetség megyei tanácselnökjelöltjeként.
Felülkerekedett. Bíró Barna Botond (balról) letaszította a trónról Borboly Csabát (jobbról) Hargita megyében (archív felvétel)
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hargitai önkormányzat alelnöki tisztségét is betöltő politikus mellett végül egyhangúlag állt ki a csík-, gyergyó- és udvarhelyszéki területi szervezetek képviselőit egyesítő HET, a csíki Borboly Csaba jelenlegi tanácselnök és a gyergyószéki Barti Tihamér alelnök gyakorlatilag visszalépett. Bíró Barna Botond szerint a döntés arra is reményt ad, „hogy Székelyföldön a politikában is súlya van az adott szónak”, hiszen azáltal, hogy támogatta jelöltségét, a Csík területi szervezet betartotta négy évvel korábbi ígéretét, miszerint a következő önkormányzati ciklusban Udvarhelyszék adja a tanácselnökjelöltet.
A külső forrásszerzést és a folyamatban lévő pályázatok lebonyolítását tekinti fő céljának Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, aki Borboly Csabát váltja a tisztségben.
Akinek négy ellenféllel kell majd szembenéznie a június 9-ei választásokon. Magyar–magyar verseny is lesz: az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Tőkés Lehelt jelöli, aki huszonöt éve közösségszervezéssel foglalkozik civil szervezetekben, négy éve megyei önkormányzati képviselő. A hivatalosan csaknem 292 ezer lakost, köztük – regisztráltan – 232 ezer magyart számláló Hargita megye tanácselnöki tisztségére a 33 ezer fős románság tagjai közül Ciprian Dan Rugină volt megyei tanácsos a PSD, Costel Cristian Lazăr kulturális államtitkárhelyettes a PNL, Adrian George Ciobanu pedig az ADU részéről pályázik az elnöki tisztségre.
Fotó: Haáz Vince
Rajtuk kívül a jelenlegi képviselő-testület egyetlen, román pártszínekben megválasztott tanácsosa, a PNL-es Erős Mária, illetve a csíki PSD-t képviselő Vasian Cioancă méretkezik meg az elöljárói tisztségért Csíkszeredában. Ahol egyébként a legutóbbi népszámláláson a csaknem 35 ezer lakosból 5300-an vallották magukat románnak és kevesebb mint 25 ezren magyarnak (azok közül, akik megadták nemzetiségüket is).
Korodi Attila jó eséllyel újrázhat Csíkszeredában
Fotó: Pinti Attila
Nem várhatók különösebb izgalmak a Kovászna megye, illetve közigazgatási székhelye, Sepsiszentgyörgy vezetői tisztségéért kiírt versenyben, hiszen mindkét esetben újrázni készül az RMDSZ-es elnök, illetve a polgármester. Ezzel együtt Tamás Sándor a napokban
Tamás Sándor szerint ébernek kell lenni Háromszéken, ahol az elkényelmesedés nagy veszélyeket rejthet magában
Fotó: Tuchiluș Alex
A tanácselnök hangsúlyozta: mindeddig nem volt példa rá, hogy a megyei önkormányzat élére és a magyar többségű falvak vezetői pozícióiba is indítsanak jelölteket, márpedig idén nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem Gelencén, Kökösön, Bardocon is polgármesteri tisztségére pályázik az AUR, nem beszélve a tanácsosi helyekről.
Tamás Sándor szerint fontos különbséget tenni a többi román párt és a szélsőséges nacionalista AUR között, mert míg az előbbiek világképében a magyarság is szerepel, addig az utóbbiak egy „magyarmentes” Romániát képzelnek el.
Míg Háromszék városainak többségében versenyhelyzet körvonalazódik, addig Kovászna megye községeinek zömében hátradőlhetnek a választópolgárok és a jelöltek, mivel 19 községben ellenfél nélkül pályázhatnak a polgármesteri címért.
A Románok Egyesüléséért Szövetség egyébként Dumitru Pogorant indítja megyei tanácselnökjelöltként a 200 ezer lakost, köztük 42 ezer románt és 133 ezer magyart számláló Háromszéken. Miközben
az EMSZ Fazakas Pétert, a párt második megyei tanácsosi mandátumát kitöltő politikusát jelölte, míg a Magyar Polgári Erő (MPE) Nagy Gábor Leventét állította „csatasorba”. Ebbe a PSD színeit képviselő Mike Gabriella is beleszólna, míg a PNL Stelian Olimpiu Floroiant, az USR pedig Marius-Cătălin Popát látná szívesen Kovászna megye élén.
Antal Árpád a hármas magyar versenyt is magabiztosan várhatja Szentgyörgyön
Fotó: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Dulányi-Balogh Szilárd az USR, Gavril Boitiș az AUR és Petru Oltean a PSD színeiben vesz részt a versenyben a megyeszékhelyen. Amelynek lakossága 50 ezer fős, csaknem 9500 román és 35 ezer magyar lakja a népszámláláson nemzetiségüket megadók adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!