Magyar hangért kiáltanak a vasútállomásokon

Tánczos a szenátusban interpellált az ügyben, mint rámutatott: Csíkszeredában korábban kétnyelvű volt az utastájékoztatás, egy ideje azonban a bemondó „nem tud magyarul”, erről a helyiek is többször panaszkodtak, illetve a sajtó is számos alkalommal cikkezett a témában.

Az RMDSZ-es politikus írásbeli panaszában úgy fogalmazott: nem kívánja felsorolni azokat a törvényes előírásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatára kötelezik a közintézményeket, illetve arról sem akar értekezni, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) az elmúlt két évtizedben hogyan viszonyult a többnyelvű tájékoztatás kérdéséhez. „Úgy gondolom, hogy a magyar nyelvű információközlés indokolatlan megszakítása egyszerűen elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Tánczos.

A szenátor arra is kitért, hogy noha a helyi sajtó többször is foglalkozott az üggyel, a CFR nemhogy nem oldotta meg a problémát, de még válaszra sem méltatta az újságírókat, illetve a lakosokat. Tánczos Barna felszólította Dan Costescu közlekedésügyi miniszter arra, hogy sürgősen vizsgálja ki a helyzetet, és rendelje el, hogy mindegyik olyan település vasútállomásán, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az utasokat anyanyelvükön is tájékoztassák a közérdekű tudnivalókról.

A CFR-nek egyik csíkszeredai alkalmazottja eközben a News.ro hírportálnak arról számolt be, hogy a vasúttársaság vezetőségének döntése nyomán körülbelül fél éve használnak az ország mindegyik állomásán egységes utastájékoztató programot, amely románul és bizonyos esetekben angolul, valamint franciául közli a szükséges információkat.

Az állami társaság munkatársa rámutatott: amíg nem volt az egész országban egységes szoftver, az érkező és távozó vonatokat legtöbb helyen csak románul, „ahol pedig tudtak magyarul, ott azon a nyelven is” bemondták, ugyanakkor megemlítette a Csíkszeredához közeli Csíkcsicsót, ahol a lakosság és a CFR-alkalmazottak nagy része ugyancsak magyar nemzetiségű, „de soha nem volt magyar nyelvű tájékoztatás”.

Az alkalmazott szerint egyébként „nem tragédia” a magyar nyelv hiánya, szerinte ugyanis a helyiek amúgy is ismerik a menetrendet – ellentétben a külföldiekkel –, ahhoz pedig, hogy „senkit ne diszkrimináljanak”, mindegyik kisebbség nyelvén be kellene mondani a tudnivalókat, ezt pedig „a vonat érkezése előtt fél órával el kellene kezdeni”.

Az ügyről a Krónika is többször beszámolt – legutóbb azt írtuk, hogy a problémát helyi szinten nem lehet megoldani, a tájékoztatást végző informatikai programot ugyanis csak központilag, a Román Vasúttársaság bukaresti irodájában tudják módosítani, úgy tűnik azonban, hogy az állami vállalat számára nem jelent prioritást a helyzet orvoslása.