Lustasággal vádolt tanácsosok

A Krónikához eljuttatottösszefoglalóból kiderült, hogy a vizsgált22 városi önkormányzatban (többek közöttSepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben,Csíkszeredában, Aradon, Déván,Kolozsváron, Nagyszebenben és Zilahon) meghozott 9074határozat közül mindössze 442 született atanácsosok javaslatára. A tizenöt górcsőalá vett megyei önkormányzat esetében(Erdélyből Brassó, Maros, Hargita és Szilágymegye tanácsát vizsgálták) az aránymég lehangolóbb: az 1815 elfogadott határozatbólcsupán 55 kezdeményezés származik atestület tagjaitól. Ezek között olyankezdeményezések szerepelnek, mint példáula díjak és díszpolgári címekodaítélése, a tanácsüléstvezető önkormányzati képviselő megválasztásavagy a himnusz gyűlés előtti eléneklésénekkötelezővé tétele. A helyzet javításaérdekében Cornel Briºcaru, az APDO Lider elnöke aközigazgatási törvény módosításátjavasolta olyan értelemben, hogy a hat hónapighatározattervezetet nem kezdeményező önkormányzatiképviselő elveszítse tisztségét.

Fogalmuk sincs a valós gondokról?

A felmérés eredményeitértékelő Cornel Briºcaru szerint nem a tanácsosokjogi képzettségének hiányosságai,hanem sokkal inkább magatartásuk okozza a gondot. „Avidéki önkormányzatokban szinte kizárólaga polgármesterek azok, akik kidolgozzák éselőterjesztik a határozattervezeteket, a tanácsosokcsak megszavazzák – magyarázta a szervezet elnöke.– A kellemetlen meglepetést a megyei ésmegyeszékhelyi önkormányzatok jelentették.Szinte hihetetlen, hogy a megszavazott határozattervezetekmindössze három–öt százalékaszármazik a tanácsosoktól. Mindez arróltanúskodik, hogy a legtöbb tanácsosnak fogalmasincs a település vagy a régió valósgondjairól és prioritásairól. Megérződik,hogy pártlistán, nem egyéni listánkerültek be az önkormányzatba.” Lapunkérdeklődésére Briºcaru elmondta, hogy az RMDSZlistáin bejutott tisztségviselőket is ugyanolyanpasszivitás jellemzi, mint a többi politikai pártképviselőjét. Az APDO Lider felméréseszerint nincs különbség az erdélyi ésaz ország többi részén tevékenykedőtanácsosok között sem.

Hiányzik a kezdeményezőkészség

A Maros Megyei Tanács élére2004-ben megválasztott Lokodi Edit Emőke meglévőállapotot örökölt. Mint mondta, a választottképviselők és a tanács apparátusaegyaránt megszokta, hogy a határozattervezeteket azilletékes alkalmazottak dolgozzák ki. „Sajnos nagyonsok tanácsos úgy képzeli, hogy ő csakdöntéshozó, bírálatokat meg tudfogalmazni, de egy határozat-tervezetet nem” – adotthangot nemtetszésének Lokodi Edit Emőke. A MarosMegyei Tanács elnöke ugyanakkor elismerte, hogy atanácsosok nagy többsége a maga területénnagyon jó szakembernek bizonyul. „Azonban mivel nincsközvetlen kapcsolatuk a közigazgatási rendszerrel,nem ismerik ennek működési mechanizmusát” –fejtegette Lokodi.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanácsalelnöke úgy véli, hogy az önkormányzatiképviselők nehezen boldogulnak a helyi és megyeitanácsok rendszertelen és bonyolult működésiszabályzatával. „Elvétve léteznek ugyanpozitív példák is, de a kezdeményezésikészség hiánya komoly gondot jelent a tanácsosoktöbbsége számára” – nyilatkoztaBorboly. A tanács alelnöke beszámolt arról,hogy 2000 és 2004 között, amikor maga is egyszerűtagja volt a testületnek, mintegy húszhatározattervezetet dolgozott ki. „Ennyit sem azelőtt, semazután senki nem hozott össze. De ehhez magam mögöttkellett tudnom az önkormányzat apparátusát”– látta be Borboly Csaba.

A végeredmény a lényeg

Szilágy megye önkormányzatánakalelnöke, Csóka Tibor nem lát semmi kivetnivalótabban, hogy az indítványok jelentős része azönkormányzat három vezetőjétől, ésnem a testületi tagoktól származik. „A fizetetttisztviselőként itt dolgozó elnök és a kétalelnök nemcsak az igényeket, hanem a jogi folyamatot isjobban ismerik, mint azok, akik szabadidejükben politizálnak.Ez viszont nem jelenti azt, hogy a tanácsosok nemtevékenykednek a szakbizottságokban, ahol jómunka folyik” – mondta el lapunknak Csóka Tibor.
Szatmárnémetipolgármestere, Ilyés Gyula is védelmébevette a helyi önkormányzati testület tagjait. „Az,hogy a határozattervezeteket nem a tanácsosok dolgozzákki, nem jelenti azt, hogy butábbak vagy lustábbak, minta városháza alkalmazottjai – állítjaIlyés. – Gondoljunk csak bele, mi történne, haminden tanácsos elkezdene határozattervezeteketkidolgozni, és ezeket mind meg is szavaznánk! Két-háromhónapon belül lebénulna a városházaműködése.” A polgármester szerint mindaddig,amíg a felelősség a polgármestert terheli, éshozzá jut el minden panasz és javaslat, nem helyes atanácsosokat alaptalanul vádolni. Ilyés Gyulakijelentette, az APDO Lider a „nem dolgozó képviselők”felfüggesztésére vonatkozó javaslatáhozhasonló ötlettel csak az állhat elő, aki nemjártas a helyhatósági szervek gyakorlatában.
Ilyés Gyulához ésCsóka Tiborhoz hasonlóan vélekedik TatárBéla Maros megyei tanácsos. Tatár szerint nemigaz, hogy az önkormányzati képviselők nem állnakelő saját ötletekkel és javaslatokkal, viszont atanácsi apparátus dolga, hogy ezeket határozattervezetformájába öntse. „A jegyzőkönyvek arróltanúskodnak, hogy a legtöbb javaslat a tanácsosokrészéről érkezik. Ez nem azt jelenti, hogyfeltétlenül nekik is kellene írásbafoglalniuk. Elvégre nem az a fontos, hogy ki írja aláa tervezetet, hanem az, hogy ésszerű, életképesés végül elfogadott határozattervezetekszülessenek” – vélekedett Tatár Béla. AMaros megyei tanácsos hangsúlyozta, soha nemragaszkodott ahhoz, hogy javaslatai végén megjelenjéka neve.