Lobbi áll a zöldek mögött?

A tervek szerint a csíkszeredai Pannon Construct cég építene vízi erőművet a két patakra. A nyílt levelet aláíró civil szervezetek szerint a beruházás káros a környezetre.

Mint állítják, a pisztrángok a csövek és a gát miatt nem tudnak majd felúszni az ívási helyükre, a száraz hónapokban pedig nem marad elég víz a patakok medrében, a vadak ezért más területekre vándorolnak. A munkálatok alatt ugyanakkor az erőgépek zavarnák az állatokat, írják a tiltakozók. A civil szervezetek szerint a vízi erőmű nemcsak környezet- és egészségkárosító, hanem veszélybe sodorhatja a térségben elkezdett turisztikai befektetéseket, az érintetlen természeti környezetet ipari jellegűvé alakítva. A civilek ezért felkérik a döntéshozókat, a helyi és megyei önkormányzati vezetőket, fogalmazzanak meg környezetbarát állásfoglalást.

„A Baróti-medence, Erdővidék lemaradt az infrastrukturális fejlesztések és beruházások terén, ugyanakkor érintetlen maradt az a természeti környezet, amely a korábbi ipari tevékenységek, bányászat, brikettgyártás okozta káros környezeti hatások begyógyítására is képes” – hangsúlyozzák a nyílt levél megfogalmazói.

Lapunk értesülései szerint egyébként a különben jóhiszemű civil szervezeteket a háttérből gazdasági érdekszféra is irányítja, a turisztikai beruházók és a pisztrángtenyésztők is féltik a környéken már működő vállalkozásaikat.

Figyelnek a környezetre

„A tiltakozók valószínűleg nem ismerik behatóan a projektet, nem tudják, az miről szól, és mivel ismeretlen, elutasítják” – szögezte le a Krónika megkeresésére Lénárd András, a Pannon Construct cég többségi tulajdonosa. Mint részletezte, a vízzel termelt energia a világon megtermelt energiamennyiség legfontosabb forrása, a világszerte több millió törpe vízi erőmű épült. A vízi erőmű károsanyag-kibocsátása nulla, szögezte le Lénárd András. A vállalkozó hangsúlyozta, semmiképpen nem akarják a környezetet rombolni az energia előállításával, az erőműveik komoly referenciamunkák alapján készülnek, amelyekben fontos szerepet játszik az élővilág háborítatlan megőrzése.

„A vargyasi erőmű például 57 év méréseit figyelembe véve épült meg, de minden esetben legalább 50 év legalacsonyabb vízszintjét vesszük alapul, tehát így a hallépcső soha nem marad víz nélkül – magyarázta a befektető. – A Székelyföldön nekünk kell kihasználnunk az adottságainkat, különben megteszik helyettünk mások. Az erőművekkel munkahelyeket, energiát teremtünk, ugyanakkor a környezetre is figyelünk.”

Kató Béla párbeszédet sürget

A Pannon Construct cégnek – mint arról korábban, a Madarasi Hargitán már megépült erőmű kapcsán beszámoltunk – az Erdélyi Református Egyházkerület biztosító pénztára a partnere a zöldenergia-előállítási projektben, Kató Béla püspökhelyettes lapunknak elmondta, az egyház csak olyan projektekben vesz részt, amelyekre a hatóságok fenntartások nélkül rábólintanak. „Ha a térségben élők szembeállnak, nem kell mindenáron erőltetni a beruházást, de nyílt párbeszéddel sok félreértés eloszlatható” – vallja Kató Béla, aki szerint a Székelyföld fejlesztéséért sok érdeket kell egyeztetni.

„Meg kell találnunk az egyensúlyt a hagyomány őrzése, a fejlesztés és a környezetvédelem között. Az is egy út lehet, hogy a Székelyföldet érintetlenül, rezervátumként mutogassuk, de erre nincs sok esély” – hangsúlyozta a püspökhelyettes. Hozzátette: Svájcban, Ausztriában, Norvégiában ezrével épültek hasonló törpe vízi erőművek. „A tiszta víz nem szennyez, de egy ilyen beruházást mindenképpen minden oldalról meg kell vizsgálni” – összegzett Kató Béla.

Demeter türelemre int

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács erdővidéki származású alelnöke – aki arról is ismert, hogy nagy természetjáró – megkeresésünkre elmondta, a háromszéki önkormányzat kiadta a területrendezési engedélyt, ám ez egyelőre még nem jelent semmit. „A törpe vízi erőmű létesítése hosszadalmas és bonyolult folyamat, elsősorban meg kell szerezni a területek tulajdonjogát, az úgynevezett kismedreket haszonbérbe kell venni a vízügyi hatóságtól, majd ki kell váltani az engedélyeket” – magyarázta a háromszéki elöljáró.

Demeter János hangsúlyozta, alapos környezetvédelmi hatástanulmány készítése előzi meg az ilyen jellegű beruházásokat. Hozzátette: a területtulajdonosoknak mindenképpen vétójoguk van, hiszen a csöveket az engedélyük nélkül nem lehet lefektetni. Demeter János kifejtette, a beruházásokra, fejlesztésekre nagy szükség van, ám csak ott, ahol ez szigorú környezetvédelmi felügyelet mellett lehetséges. „A befektetést semmiképpen nem lehet erőszakkal lenyomni a helyi közösség torkán, de ha a beruházónak lesz türelme tárgyalni, hatástanulmányokkal, látványtervekkel alátámasztva elmagyarázni a törpe vízi erőmű környezeti hatásait, akkor sikerrel meggyőzheti őket” – szögezte le Demeter János.