HIRDETÉS

Levizsgáztatná a végzősöket a miniszter, a szakértők szerint egyetlen, jól megszervezett érettségi kell

Pap Melinda , Molnár Rajmond 2017. november 15., 11:40 utolsó módosítás: 2017. november 16., 12:16
HIRDETÉS

Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.

Fotó: Barabás Ákos

Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban

a tárcavezető azzal indokolta az elképzelést, hogy drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők száma, a harmadik szesszió révén pedig szerinte javítani lehetne a mutatókat.

HIRDETÉS

Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy értékelt: évente egyetlen érettségi vizsgára lenne szükség, azt azonban jól meg kellene szervezni. Szerinte ez inkább hatna motiváló erővel,

hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza.

Kiss Imre főtanfelügyelő Fotó: Vargyasi Levente

Ellenpélda akad, Háromszéken is sok olyan fiatal van, akik nyáron megbuktak román nyelv és irodalomból, de a pótérettségin már sikerrel szerepeltek, a főtanfelügyelő szerint viszont nem ez a jellemző. "Legtöbben próba szerencse alapon próbálkoznak az őszi vizsgán” – magyarázta.

Kiss Imre szerint nehezen elképzelhető, hogy a megbukott diákok az őszi helyett szívesebben jelentkeznek a decemberi vagy februári vizsgára,

sőt inkább az valószínű, hogy időközben munkát vállalnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgáról pedig lemondanak. A szakember hangsúlyozta: minden diáknak adott a lehetőség, hogy válasszon, gimnáziumba megy, és érettségizni fog, vagy szakmát akar tanulni, ha pedig előbbi mellett dönt, akkor már eleve tudatosan kellene készülnie az érettségire.

„Ne legyen ez is olyan, mint a jogosítványért folyó vizsga: háromhavonta megyünk és vizsgázunk, és egyszer majd csak sikerül”

– példálózott.

„Hatékonyabb lenne a gimnáziumi felvételi bevezetése”

Kiss Imre elismerte, hogy minden évben jelentős a bukási arány, de szerinte ez komplex folyamat eredménye. „Korábban nehezebb tételek voltak, mégis többen mentek át. A 2012 óta bevezetett megfigyelőkamerás rendszer miatt volt egy mélypont, azóta évről évre javulnak az eredmények.

A diákok is rájöttek, hogy csalni nem lehet, így készülni kell, de a tételek is jóval könnyebbek”

– magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte: a megbukottak magas aránya annak is tulajdonítható, hogy 9. osztályba úgy juthatnak be a diákok, hogy nem számít a képességvizsgán elért eredmény.

„Nincs beléptetőrendszer, mindenkit beengedünk. Igaz, hogy az erős iskolákba a legnagyobb általánossal lehet bejutni, de aki gimnáziumba jelentkezik, annak készülnie kell az érettségire. És nem mindenki érkezik olyan tudással, hogy négy év múlva megállja a helyét, és megírja a minimális hatos átlagot” – részletezte a főtanfelügyelő.

Hozzátette: ha például visszavezetnék a gimnáziumi felvételit, annak biztosan jól érzékelhető lenne az eredménye.

A szakember szerint olyanok is bekerülnek a középiskolai oktatásba, akik „műkedvelőként” járják ki a négy évet csak azért, mert nem volt ínyükre a szakiskola. "Nem egészséges maga a rendszer: engedékenyek vagyunk, amikor belépnek 9. osztályban, és utána mérjük, elemezgetjük, ki hogyan teljesít” – összegzett Kiss Imre.

Fotó: Gecse Noémi

Liviu Pop szerint egyébként a harmadik szesszió ügyében „már zajlanak az egyeztetések”, az elképzelés pedig már a következő tanévben megvalósulhat.

A miniszter azzal érvelt: az elmúlt tíz évben közel 2 millióan végezték el a tizenkettedik osztályt, de a diákoknak csak mintegy fele, „800 ezer és valamennyi” fiatal érettségizett le.

Pop úgy fogalmazott: a júliusi érettségitől a decemberi vagy februári harmadik szesszióig „bőven van idejük tanulni”.

Már februárban megtartják a szóbeliket

Az érettségi ugyanakkor már ettől a tanévtől módosul, a 2017/2018-as vizsganaptár szerint ugyanis a szóbeli megmérettetések már február 12-én elkezdődnek. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hasznosnak tartja az oktatási tárca által hozott intézkedést, szerinte így a végzősöknek több idejük marad készülni a jóval nehezebb és nagyobb téttel bíró írásbelikre.

A szóbeliket eddig minden évben néhány héttel az írásbelik előtt szerveztük meg. A diákok mostantól már februárban leteszik ezeket, így jobban tudják hasznosítani a fennmaradó idejüket a tanulásra”

– vélekedett. A szóbeliző tizenkettedikeseknek a februári vizsgák alatt nem kell részt venniük a tanórákon, az iskoláknak ugyanakkor kisebb fejtörést fog okozni, hogy félév közben, tanítás alatt kell lebonyolítani a megmérettetést.

A főtanfelügyelővel ellentétben Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója nem tartja hatékonynak az intézkedést, szerinte

„ez is egy kísérlet a sok közül”. Rámutatott, noha az előrehozott szóbelik nem jelentenek különösebb megterhelést, de az órarendeket mindenképp át kell szervezni.

Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek a szóbeli vizsgák, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek. Varga ugyanakkor egyetért abban, hogy így több idő marad készülni az írásbelire.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS