Létérdek a román–magyar viszony javítása – kolozsvári pódiumbeszélgetés Németh Zsolttal és erdélyi magyar pártvezetőkkel

– mondta Németh Zsolt.

Híd helyett csatatér 

A külügyi bizottság elnöke Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos kijelentése kapcsán úgy fogalmazott, a kormányfő „sajátos módját választotta a politikai öngyilkosságnak, ilyen kijelentéseket európai politikusok nem nagyon szoktak túlélni”. „Enyhén szólva meghökkentő, és meglehetősen káros hatása van a miniszterelnök kijelentésének, annak fényében is, hogy az elmúlt esztendőkben láttunk ettől lényegesen eltérő lépéseket, gesztusokat. Úgy gondolom, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek racionálisan reagáltak erre a nehezen minősíthető kijelentésre” – jegyezte meg Németh Zsolt.

– tette hozzá.

korábban írtuk

Aláírta a három magyar pártelnök az autonómianyilatkozatot

Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.

A külügyi bizottság elnöke szerint az erdélyi magyarok számára is van tétje az áprilisi magyarországi parlamenti választásoknak. „Ha ki szeretnénk bontakoztatni az elkezdett programokat, akkor nélkülözhetetlen, hogy kapjon újabb mandátumot az ezeket elindító politikai erő” – jelentette ki.     

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos kijelentésével egyértelműen a magyarságra utalt, és ha nem is nullázta le a két ország közötti közeledés eddigi eredményeit, egészen biztosan visszavetette néhány fázissal. Szerinte az a kérdés, hogy mit kezd ezzel a román politikai elit, a két ország közötti kapcsolat fényében.

„Ennek az embernek elgurultak a gyógyszerei, egy olyan meggondolatlan kijelentést tett, amely egyáltalán nem segít a román–magyar kapcsolatoknak. Ha ez más országban fordul elő, biztos, hogy kő kövön nem marad.

– fogalmazott a szövetség ügyvezető elnöke. 

korábban írtuk

Az RMDSZ bocsánatkérésre szólította fel a székelyeket „akasztó” kormányfőt

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Mihai Tudose kormányfő a középkort idéző üzenetet fogalmazott meg szerdán este a Realitatea hírtelevízióban.

Porcsalmi úgy vélte, hogy Románia és Magyarország előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, mert közös gazdasági érdekei vannak. Románia azonban egyelőre a térségi kapcsolatok helyett a geopolitikát és az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséget helyezi előtérbe, ez pedig az erdélyi magyaroknak nem kedvez. Továbbá kiemelte: az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. Jelenleg ugyanis az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország között.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önrendelkezés a magyar közösség jogos követelése, azt azonban tisztán kell látni, hogy jelen pillanatban az autonómia témája nem segíti, inkább szétfeszíti a román-magyar viszonyt. „Tudose még párbeszédet sem hajlandó folytatni, nekünk azonban nem szabad erről lemondanunk” – szögezte le. Porcsalmi úgy véli, 2018 nehéz év lesz, de hiba lenne berendezkedni a túlélésre, kezdeményezni kell, „a pályára kell állni, és játszani kell”.

Nem kezdődött rosszul az év, sporthasonlattal élve nyerő ütésnek bizonyult, hogy a három erdélyi magyar politikai szervezet együtt tudott működni” – fogalmazott Toró a múlt hétfőn aláírt az autonómianyilatkozatra utalva. Megjegyezte: rendkívül fontosnak tartja a Kolozsváron aláírt dokumentumot annak ellenére, hogy az EMNP „többet akart kihozni belőle, több konkrét javaslatot is szeretett volna belevinni a szövegbe”.

Toró szerint akcióegységre van szükség a magyar politikai szervezetek között, de meg kell vizsgálni, hogy a felek közötti különbségek erősebbek-e, mint azok, melyek összekötik őket, illetve, hogy van-e bizalom.

– tette hozzá a néppárti politikus, aki arra kérte az erdélyi magyar pártok képviselőit, hogy a közeljövőben kevesebb görccsel fogadják a kritikát.

Toró szerint közös nevezőre kell hozni a két autonómiastatútumot – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) által kidolgozott dokumentumot –, ennek érdekében a néppárt munkacsoport felállítását javasolta. Megjegyezte: nem esett jól, amikor a magyar kormány képviselői kijelentették, spanyol belügynek tekintik a katalán függetlenségi törekvést. 

Biró Zsolt, az MPP elnöke emlékeztetett, pártja évek óta napirenden tartja az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat kérdését, mert ez lehet a kiindulópontja az erdélyi magyarok jogköveteléseinek. Hozzátette: hiába mondják a román politikusok, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei,

Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői eltérő választ adtak arra az újságírói kérdésre, hogy a három alakulat idén részt vesz-e az SZNT által a székely szabadság napján szervezendő marosvásárhelyi rendezvényen, március 10-én. Míg Biró Zsolt szerint e tekintetben már korábban is volt akcióegység, a pártok képviselői támogatták a rendezvényt, Toró T. Tibor azonban emlékeztetett, túlzás lenne kijelenteni azt, hogy mindenki támogatta az SZNT kezdeményezését.

A néppárti politikus úgy véli, idén érdemes lenne emlékezetessé tenni a vásárhelyi rendezvényt, ezáltal is csattanós választ adva a miniszterelnök elítélendő kijelentésére. Porcsalmi azonban úgy fogalmazott, ha megteremtődik az akcióegység, akkor közös gondolkodásra is szükség van. „Először is el kellene dönteni, mit akarunk mondani ezen a rendezvényen, mit akarunk kérni, szolgálja-e ez a megmozdulás a hosszú távú céljainkat” – jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke.