HIRDETÉS

Létérdek a román–magyar viszony javítása – kolozsvári pódiumbeszélgetés Németh Zsolttal és erdélyi magyar pártvezetőkkel

Gyergyai Csaba 2018. január 14., 14:45 utolsó módosítás: 2018. január 14., 22:45
HIRDETÉS

A román–magyar kapcsolatok javulása létérdeke az erdélyi magyarságnak, ennek a közeledésnek viszont sokat ártott Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos kijelentése – hangzott el egy szombat esti kolozsvári pódiumbeszélgetésen.

Fotó: Biró István

Az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a román–magyar kapcsolatok javuljanak az elkövetkező időszakban – hangzott el többek között azon a szombat esti kolozsvári pódiumbeszélgetésen, melyet Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tartott az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőivel. 

Németh Zsolt úgy értékelte, a román–magyar viszonyban „megtört a jég, a 2012-ben befagyott kapcsolatrendszer elkezdett olvadozni”, Romániának azonban el kell döntenie, részt kíván-e venni abban a közép-európai térségi együttműködésben, amelyen Magyarország évek óta elkötelezetten dolgozik. A politikus szerint az Európai Unió újabb költségvetési ciklusának a kezdete, a 2019 első félévében következő román EU-elnökség és az energetikai összeköttetések kialakítása is alkalmat teremt az együttműködésre.

HIRDETÉS
A közös érdekek nem tűntek el. Kialakulóban van egy Közép-Európa-szerűség, s amennyiben Románia részese akar lenni ennek a térségi összefogásnak, akkor a magyarokkal és Magyarországgal való együttműködés nem megkerülhető számára”

– mondta Németh Zsolt.

Híd helyett csatatér 

A külügyi bizottság elnöke Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos kijelentése kapcsán úgy fogalmazott, a kormányfő „sajátos módját választotta a politikai öngyilkosságnak, ilyen kijelentéseket európai politikusok nem nagyon szoktak túlélni”. „Enyhén szólva meghökkentő, és meglehetősen káros hatása van a miniszterelnök kijelentésének, annak fényében is, hogy az elmúlt esztendőkben láttunk ettől lényegesen eltérő lépéseket, gesztusokat. Úgy gondolom, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek racionálisan reagáltak erre a nehezen minősíthető kijelentésre” – jegyezte meg Németh Zsolt.

Németh Zsolt Fotó: Biró István

A politikus ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője közös nyilatkozatot írt alá egy héttel ezelőtt autonómiaelképzelések összehangolásáról, és megjegyezte: a megállapodás arra kötelezi a szervezeteket, hogy ezen a fronton egységes stratégiát dolgozzanak ki.

Bár messze van még az egyesülés lehetősége, üdvözlendő, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatoknak sikerült egységet felmutatni”

– tette hozzá.

A külügyi bizottság elnöke szerint az erdélyi magyarok számára is van tétje az áprilisi magyarországi parlamenti választásoknak. „Ha ki szeretnénk bontakoztatni az elkezdett programokat, akkor nélkülözhetetlen, hogy kapjon újabb mandátumot az ezeket elindító politikai erő” – jelentette ki.     

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos kijelentésével egyértelműen a magyarságra utalt, és ha nem is nullázta le a két ország közötti közeledés eddigi eredményeit, egészen biztosan visszavetette néhány fázissal. Szerinte az a kérdés, hogy mit kezd ezzel a román politikai elit, a két ország közötti kapcsolat fényében.

„Ennek az embernek elgurultak a gyógyszerei, egy olyan meggondolatlan kijelentést tett, amely egyáltalán nem segít a román–magyar kapcsolatoknak. Ha ez más országban fordul elő, biztos, hogy kő kövön nem marad.

Reagálnunk kellett erre a kijelentésre, mert elszabadulhat a pokol, és mások is azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak”

– fogalmazott a szövetség ügyvezető elnöke. 

Porcsalmi úgy vélte, hogy Románia és Magyarország előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, mert közös gazdasági érdekei vannak. Románia azonban egyelőre a térségi kapcsolatok helyett a geopolitikát és az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséget helyezi előtérbe, ez pedig az erdélyi magyaroknak nem kedvez. Továbbá kiemelte: az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. Jelenleg ugyanis az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország között.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önrendelkezés a magyar közösség jogos követelése, azt azonban tisztán kell látni, hogy jelen pillanatban az autonómia témája nem segíti, inkább szétfeszíti a román-magyar viszonyt. „Tudose még párbeszédet sem hajlandó folytatni, nekünk azonban nem szabad erről lemondanunk” – szögezte le. Porcsalmi úgy véli, 2018 nehéz év lesz, de hiba lenne berendezkedni a túlélésre, kezdeményezni kell, „a pályára kell állni, és játszani kell”.

Toró T. Tibor és Porcsalmi Bálint Fotó: Biró István

A centenáriumi év mint esély 

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint jól kezdődött Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az éve, az erdélyi magyar pártoknak egységet sikerült felmutatniuk a közös autonómianyilatkozattal, és Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos fenyegetése is összezárásra késztette a közösséget.

A centenáriumi év számunkra egy esély arra, hogy megszervezzük az erdélyi magyar tábort a közös célok mentés, és hangoztassuk a véleményeket.

Nem kezdődött rosszul az év, sporthasonlattal élve nyerő ütésnek bizonyult, hogy a három erdélyi magyar politikai szervezet együtt tudott működni” – fogalmazott Toró a múlt hétfőn aláírt az autonómianyilatkozatra utalva. Megjegyezte: rendkívül fontosnak tartja a Kolozsváron aláírt dokumentumot annak ellenére, hogy az EMNP „többet akart kihozni belőle, több konkrét javaslatot is szeretett volna belevinni a szövegbe”.

Toró szerint akcióegységre van szükség a magyar politikai szervezetek között, de meg kell vizsgálni, hogy a felek közötti különbségek erősebbek-e, mint azok, melyek összekötik őket, illetve, hogy van-e bizalom.

A bizalom meg van viselve, de ha tudunk közös nevezőt találni, akkor sikerül ezt helyreállítani. Ebben segített a miniszterelnök nyilatkozata is”

– tette hozzá a néppárti politikus, aki arra kérte az erdélyi magyar pártok képviselőit, hogy a közeljövőben kevesebb görccsel fogadják a kritikát.

Toró szerint közös nevezőre kell hozni a két autonómiastatútumot – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) által kidolgozott dokumentumot –, ennek érdekében a néppárt munkacsoport felállítását javasolta. Megjegyezte: nem esett jól, amikor a magyar kormány képviselői kijelentették, spanyol belügynek tekintik a katalán függetlenségi törekvést. 

Biró Zsolt, az MPP elnöke emlékeztetett, pártja évek óta napirenden tartja az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat kérdését, mert ez lehet a kiindulópontja az erdélyi magyarok jogköveteléseinek. Hozzátette: hiába mondják a román politikusok, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei,

a románok erkölcsi kötelessége teljesíteni mindazt, amit az erdélyi magyaroknak száz éve megígértek.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői eltérő választ adtak arra az újságírói kérdésre, hogy a három alakulat idén részt vesz-e az SZNT által a székely szabadság napján szervezendő marosvásárhelyi rendezvényen, március 10-én. Míg Biró Zsolt szerint e tekintetben már korábban is volt akcióegység, a pártok képviselői támogatták a rendezvényt, Toró T. Tibor azonban emlékeztetett, túlzás lenne kijelenteni azt, hogy mindenki támogatta az SZNT kezdeményezését.

A néppárti politikus úgy véli, idén érdemes lenne emlékezetessé tenni a vásárhelyi rendezvényt, ezáltal is csattanós választ adva a miniszterelnök elítélendő kijelentésére. Porcsalmi azonban úgy fogalmazott, ha megteremtődik az akcióegység, akkor közös gondolkodásra is szükség van. „Először is el kellene dönteni, mit akarunk mondani ezen a rendezvényen, mit akarunk kérni, szolgálja-e ez a megmozdulás a hosszú távú céljainkat” – jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS