HIRDETÉS

Lesújtó eredmény: túl sok volt a hulladék és mérgező a szennylé a kolozsvári Pataréten

Kiss Előd-Gergely 2017. november 07., 21:06 utolsó módosítás: 2017. november 07., 21:10

A felmérések szerint túl sok hulladékot halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás. Az is kiderült, hogy az egészségre és a környezetre igen veszélyes csurgalék folyik szabadon a szeméthegyből.

A földcsuszamlás nyomai Fotó: Szakáts István

Túl sok szemetet halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás, s a szeméthalom stabilizálásához a súlyfölösleget el kell hordani – ez derül ki többek közt a temesvári Expert Kft. szakértői tanulmányából, amelyet Szakáts István civil aktivista tett közzé közösségi oldalán.

A temesvári cég tanulmányában rámutatott: a bezárásra váró szeméthegyet csúszós, agyagos talajra építették fel, amelyre ráadásul 82 ezer tonna iszapot is ráraktak, amelyről nem szóltak a telepet bezáró kivitelező cégnek.

HIRDETÉS

A szeméthalom alatt folyó csurgalék mélysége három méter. Egyébként több szeméthalom is tornyosul egymás mellett a Pataréten: a megyei önkormányzat kezeli a most bezárás alatt levő szeméttelepet, de attól nem messze működik a kolozsvári önkormányzat ideiglenes tározója is.

Szakáts István kérdésünkre elmondta: a városi szeméttározóval elméletileg nincs semmi probléma, csak egy sáncot kell ásni köréje, hogy ha még egyszer lángra kap és locsolni kell, akkor a vizet vezesse el.

A gond jelenleg a megyei önkormányzathoz tartozó, lezárás alatt levő szemétlerakónál van. A szeméthegyet eredetileg 22 hektáron szétterítették, majd összehúzták és felhalmozták egy 18 hektáros területen, ennek az lett a következménye, hogy túlterhelték a domboldalt, amely így megcsúszott.

Csurgaléktó alakult ki a szeméttelep alatt Fotó: Szakáts István

A szakértők tanácsa az, hogy el kell vinni a többletföldet, de nincs ahova vigyék” – mutatott rá a civil aktivista a baj forrására. Arról van szó ugyanis, hogy egy négy hektáron szétterülő „szeméttengert” kellene elhordani.

A szakértői tanulmány szerint a szemétteleptől nem messze található Bányabükk–Apahida-körgyűrűt is meg kell védeni, nehogy nekicsússzon a szeméthegy, ezért mintegy 500 méter hosszú, három méter magas fal felhúzását javasolják 4-500 darab öttonnás oszlopra.

Szakáts ugyanakkor közölte: megkapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) munkatársaitól a patéréti csurgalék és a mögötte folyó patak vegyi elemzését is, amelyet az egyetem munkatársai baráti szívességből végeztek el számára.

Az eredmény lesújtó: a szennylé mérgező­anyag-koncentrációja többszöröse a hatóságilag megengedett határértékeknek.

A számok meglehetősen beszédesek. A csurgaléktó klórtartalma 1920 milligramm literenként, a pataké 5359, miközben egy tisztának nevezhető folyóban ez az érték 1 és 10 közötti, meg az ivóvíz felső klórtartalom-határértéke 250 milligramm literenként. Szulfátból „csak” a megengedett határérték alig több mint hatszorosa található meg ammóniumból azonban négy ezerszer több van egy liter vízben a megengedettnél. Az ivóvízben ugyanis literenként legfeljebb 0,5, azaz egy fél milligramm ammónium lehet, ehhez képest a csurgalék tóban 313, a patakban 2025 milligramm ammóniumot mutattak ki.

Mint arról több ízben beszámoltunk: az ügyben ádáz politikai csata folyik már hónapok óta Alin Tişe liberális megyei tanácselnök és Aurel Cherecheş szociáldemokrata prefektus között, hogy a kialakult helyzetért ki a felelős. Szakáts István korábban ebben a kérdésben a Krónikának úgy értékelt: mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében, csak épp a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS