
A földcsuszamlás nyomai
Fotó: Szakáts István
A felmérések szerint túl sok hulladékot halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás. Az is kiderült, hogy az egészségre és a környezetre igen veszélyes csurgalék folyik szabadon a szeméthegyből.
2017. november 07., 21:062017. november 07., 21:06
2017. november 07., 21:102017. november 07., 21:10
Túl sok szemetet halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás, s a szeméthalom stabilizálásához a súlyfölösleget el kell hordani – ez derül ki többek közt a temesvári Expert Kft. szakértői tanulmányából, amelyet Szakáts István civil aktivista tett közzé közösségi oldalán.
A szeméthalom alatt folyó csurgalék mélysége három méter. Egyébként több szeméthalom is tornyosul egymás mellett a Pataréten: a megyei önkormányzat kezeli a most bezárás alatt levő szeméttelepet, de attól nem messze működik a kolozsvári önkormányzat ideiglenes tározója is.

A kolozsváriak elleni „mocskos játéknak” nevezte Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök a pataréti szeméttelep ügyében nyár óta zajló – inkább politikai, mint környezetvédelmi jellegű – vitát.
A gond jelenleg a megyei önkormányzathoz tartozó, lezárás alatt levő szemétlerakónál van. A szeméthegyet eredetileg 22 hektáron szétterítették, majd összehúzták és felhalmozták egy 18 hektáros területen, ennek az lett a következménye, hogy túlterhelték a domboldalt, amely így megcsúszott.
Csurgaléktó alakult ki a szeméttelep alatt
Fotó: Szakáts István
A szakértők tanácsa az, hogy el kell vinni a többletföldet, de nincs ahova vigyék” – mutatott rá a civil aktivista a baj forrására. Arról van szó ugyanis, hogy egy négy hektáron szétterülő „szeméttengert” kellene elhordani.
Szakáts ugyanakkor közölte: megkapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) munkatársaitól a patéréti csurgalék és a mögötte folyó patak vegyi elemzését is, amelyet az egyetem munkatársai baráti szívességből végeztek el számára.
A számok meglehetősen beszédesek. A csurgaléktó klórtartalma 1920 milligramm literenként, a pataké 5359, miközben egy tisztának nevezhető folyóban ez az érték 1 és 10 közötti, meg az ivóvíz felső klórtartalom-határértéke 250 milligramm literenként. Szulfátból „csak” a megengedett határérték alig több mint hatszorosa található meg ammóniumból azonban négy ezerszer több van egy liter vízben a megengedettnél. Az ivóvízben ugyanis literenként legfeljebb 0,5, azaz egy fél milligramm ammónium lehet, ehhez képest a csurgalék tóban 313, a patakban 2025 milligramm ammóniumot mutattak ki.

Nem járult hozzá a megyei készenléti bizottság, hogy a Kolozs megyei önkormányzat kérésére riadóállapotot hirdessenek a pataréti hulladéklerakónál, ahol az utóbbi időben földcsuszamlások voltak.
Mint arról több ízben beszámoltunk: az ügyben ádáz politikai csata folyik már hónapok óta Alin Tişe liberális megyei tanácselnök és Aurel Cherecheş szociáldemokrata prefektus között, hogy a kialakult helyzetért ki a felelős. Szakáts István korábban ebben a kérdésben a Krónikának úgy értékelt: mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében, csak épp a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!